A bemutatásra kerülő szántóföldi termelés stabilitását elemző alternatív módszer hazánk őszi búza termőterületeit értékeli és hasonlítja össze a klímaváltozásra adott válaszreakcióik alapján. Az egyes évek megyénkénti termésátlagainak átlag és relatív szórás értékei között egy szoros negatív lineáris kapcsolatot találtunk (r=-0,86) a 2000–2011. éves időszakot vizsgálva. A vizsgálatba vont éveket megyénkénti termésátlag értékeik alapján 5 egymástól szignifikánsan eltérő csoportba soroltuk. A varianciaanalízis eredménye alapján az évjárat 58%-ban, míg a termőhely 28%-ban magyarázta a termésátlagok ingadozását. A megyék klímaérzékenységét különböző termésstabilitási paraméterekkel jellemeztük és ez alapján végeztük el a csoportosításuk klaszter-analízissel Az így kapott 4 csoport termésstabilitási mutatók szerinti elkülönülését boxplottal szemléltettük, valamint terméseredmény és termésbiztonság szempontjából minősítettük. Ez egyben az egyes megyék búzatermelés hozamához köthető kockázat nagyságát is mutatta. A különböző mértékű termésstabilitást mutató csoportok területi elhelyezkedését térképen szemléltettük. Az egyes megyék termésstabilitásának ismerete elősegítheti a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaival szembeni hatékonyabb termelési eljárások kialakítását is.

Kulcsszavak: klímaérzékenység, termésstabilitás, termőhelyhatás, évjárathatás, búza termésátlag