Növénytermelés / 71. évfolyam / 2. szám (2022. június) / 79-92. oldal

KREMPER RITA – SZARVAS SZABOLCS – BÁKONYI NÓRA – TÁLLAI MAGDOLNA – BÉNI ÁRON – BALLÁNÉ KOVÁCS ANDREA

A relatív klorofilltartalom és a szövetnedv-nitrátértékek közötti összefüggés tavaszi zab (Avena sativa L.) példáján

A túlzott nitrogén (N) trágyázás elkerüléséhez a hagyományos szaktanácsadási módszereken túl célszerű a növény N ellátottságát a tenyészidőszak folyamán nyomon követni. Munkánk a növényi szövetnedv-nitrát gyorsteszt, illetve a relatív klorofilltartalom (SPAD mérés) eredményeit értékeli a tavaszi zab N ellátottságának jellemzése szempontjából.

A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) Bemutatókertjében kisparcellás szabadföldi kísérletet állítottunk be Lota fajtájú tavaszi zab (Avena sativa L.) kísérleti növénnyel, mészlepedékes csernozjom talajon. Nitrogén trágyaként ammónium-nitrátot alkalmaztunk 0, 30, 60 és 90 kg/ha N adagokban, három ismétlésben.

A tenyészidőszak során két időpontban végeztünk méréseket: bokrosodáskor (BBCH 31) és a kalászkezdemény fejlődésének szakaszában, amikor a zászlóslevél hüvelye megduzzadt a benne lévő kalász miatt (BBCH 45). A szövetnedv-nitrátméréseket parcellánként 10 növényből vett átlagmintán végeztük. A SPAD relatív klorofilltartalom méréseket parcellánként öt növényen végeztük a növény felső kifejlett levelén, növényenként szintén öt mérés átlagát vettük. Betakarításkor mértük a szemtermést, ezerszemtömeget, növénymagasságot, illetve meghatároztuk a termésindexet.

A terméselemek alapján megállapítottuk, hogy az adott talajon a 60 kg/ha N kezelés bizonyult optimálisnak 3,54 t/ha terméssel.

A BBCH 31 fejlődési szakaszban a teljes növényre mért szövetnedv-nitrátértékek a N kezelés hatására növekedtek (580, 887, 1040, 3033 mg nitrát dm-3) az ismétléseknél a mérés relatív szórása maximum 17% volt. A BBCH 45 fejlődési szakaszban a leveleken, illetve a szár alsó részéből mért szövetnedv-nitrátértékek is növekedtek a N adagok hatására, viszont itt az ismétléseknél esetenként igen nagy relatív szórást (30–40%) tapasztaltunk.

A SPAD értékek mindkét mintavételnél szignifikánsan növekedtek. A BBCH 31 fejlődési szakaszban: 41,3; 45,5; 48,9; 58,5, BBCH 45 fejlettségi szinten (átlagértékek): 47,8; 52,4; 53,5; 58,5 voltak a nitrogén adagok növekvő sorrendjében. Az ismétlésekre kapott relatív szórás értékek maximuma 11,6% volt.

A mérési eredmények és relatív szórások együttes figyelembevételével megállapítottuk, méréseink közül a BBCH 31 fejlődési szakaszban mért szövetnedv-nitrátadatok, illetve BBCH 31 és BBCH 45 fejlettségi szinten mért SPAD értékek alkalmasak a jó ellátottságát jellemző határértékek meghatározásához. A szövetnedv-nitrát jó ellátottsághoz tartozó határértéke a BBCH 31 fejlődési szakaszban 650 mg nitrát/dm3, a SPAD határértékek a BBCH 31 fejlődési szakaszban 43, BBCH 45 fejlettségi szinten pedig 48.

Kulcsszavak: szövetnedv, nitrát, SPAD, relatív klorofill, csernozjom

Szerzői útmutató

Letöltés (PDF, 94 KB)

Publication Ethics

Publication Ethics and Malpractice Statement of Növénytermelés: The journal follows the CODE OF CONDUCT AND BEST PRACTICE GUIDELINES FOR JOURNAL EDITORS announced by the Committee on Publication Ethics.

Impresszum

Főszerkesztő:

Nagy János

Cím

Debreceni Egyetem
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
4032 Debrecen, Böszörményi út 138.
4015 Debrecen, Pf. 36.

Telefon

(06 52) 508-310

Bővebben