Növénytermelés / 71. évfolyam / 2. szám (2022. június) / 121-140. oldal

ZELENÁK ANNABELLA – KITH KÁROLY – BALAOUT IBTISSEM – NYÉKI ANIKÓ

Lombtrágyakezelés hatása Ivola (FAO 350) és Mv Marfi (FAO 480) kukorica (Zea mays L.) hibrid termesztési eredményeire

A növekvő népesség igényeinek kielégítése egyre nagyobb elvárásokat támaszt a szántóföldi növénytermesztéssel szemben. A jelen és a jövő kihívása, hogy szélsőséges időjárási viszonyok mellett is biztosítsuk a kiváló kukorica genotípusok magas és stabil terméshozamát. A mezőgazdaság fejlődésében egyre nagyobb arányban alkalmaznak mikrobiológiai készítményeket, mert ezzel javítható a kultúrnövények ellenállóképessége, csökkenthető a kemikáliák felhasználása is. A gyökértrágyázással ellentétben a lombtrágyázást közvetlenül a levelekre juttatjuk ki, így a tápanyag pótlása a növény eltérő növekedési fázisaiban hatékonyabban alkalmazható.

Kutatásunkat a Debreceni Egyetem Látókép Növénytermesztési Kísérleti Telepén beállított kísérletben végeztük. Csepegtető öntözéses agrotechnika mellett vizsgáltuk a 2021. évben a természetes alapanyagú lombtrágyák hatékonyságát. A kukorica állományt 7–8 leveles állapotban Natur Plasma T biostimulátor, Natur Active komplex lombtrágya, illetve Cink és Kén Mono adalékok levélre történő permetezéssel kezeltük. Ezen készítmények alkalmazása gyors és hatékony tápanyagbeépülést tesz lehetővé a vegetatív, vagy akár a generatív ciklusok során. A tenyészidőszakban az Ivola (FAO 350) és Mv Marfi (FAO 480) kukorica hibrid fontosabb paramétereit (SPAD, NDVI) mértük a kritikus fenofázisokban (12 leveles állapot, nővirágzás, fiziológiai érettség). A kukoricanövény fenometria tényezőin kívül vizsgáltuk több csőparaméter alakulását is a lombtrágyázás hatását figyelembe véve (szemszám, ezerszemtömeg, csősúly, szem-csutka arány, csőhossz, csőátmérő).

Az alkalmazott lombtrágyakezelés több mint fél tonnás (0,7 t) terméstöbbletet eredményezett az Ivola hibrid esetében. Az Mv Marfi hibridnél az eltérés jelentősebb volt, kontroll parcellában 15,023 t/ha eredményt ért el, míg a kezelés hatására 13,4%-kal magasabb termést, 17,041 t/ha kaptunk. A lombtrágyázással mindkét vizsgált kukorica genotípusnál nőtt az ezerszem tömeg, az Ivola hibridnél 22,8%-kal magasabb értéket mértünk (348,5 g), míg az Mv Marfi hibrid esetében a 356,9 gramm 6%-os többletet adott.

A kezelés hatására a SPAD eredményeket vizsgálva minden mért fejlődési szakaszban pozitívan reagált a két hibrid. A legmagasabb értéket kezelt állományban az Ivola hibridnél mértünk (62,78 SPAD) nővirágzáskor. A tenyészidőszak alatt a 12 leveles, a nővirágzás és a fiziológiai érés idején kapott kedvező NDVI értékek jól tükrözték a hibridek fejlődését és egészségi állapotát. A kezelés hatására javult az állomány kondíciója, biomassza produktuma.

A kapott eredmények alapján kimutatható, hogy a tesztelt lombtrágyák használatával javult a kukoricaállomány állóképessége és hatására az alaptrágyázáson felül további termésnövekedést tapasztaltunk.

Kulcsszavak: kukorica, genotípus, levéltrágya, öntözés, SPAD, NDVI

Szerzői útmutató

Letöltés (PDF, 94 KB)

Publication Ethics

Publication Ethics and Malpractice Statement of Növénytermelés: The journal follows the CODE OF CONDUCT AND BEST PRACTICE GUIDELINES FOR JOURNAL EDITORS announced by the Committee on Publication Ethics.

Impresszum

Főszerkesztő:

Nagy János

Cím

Debreceni Egyetem
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
4032 Debrecen, Böszörményi út 138.
4015 Debrecen, Pf. 36.

Telefon

(06 52) 508-310

Bővebben