Az éghajlat és a klimatikus viszonyok változása miatt egyre nagyobb hangsúlyt kap hazánkban az öntözés jelentősége. Ugyanakkor gazdasági és környezetvédelmi szempontból megfontolandó, hogy milyen vízhasználati technológiát alkalmazunk a termesztés során. Kutatásaink célja elsősorban a fenntartható és a okszerű vízhasználatot célzó öntözési módszerek kidolgozása. A vizsgálat során alkalmazott két silócirok fajta (Gigant, Szarvasi titán) szennyvízöntözési kísérlet 2015-ben került beállításra Szarvason a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet (ÖVKI) Liziméter Telepén. A tenyészidő folyamán egy hetes öntözési fordulóval öntöztük az állományt. A vizsgálat során öt kezelést állítottunk be liziméterekben (öntözetlen kontroll (Ø), Szarvas-Békéssszentandrási Holt-Körös vize (K)) és egy intenzív üzemű halnevelő telep elfolyóvize (H), mindkét öntözővíz esetében 15 (K15 és H15) és 30 mm-es (K30 és H30) öntözési norma alkalmazása mellett. A halnevelő telep a medencék feltöltéséhez rétegvizet használ, melynek vízminőségére jellemző a magas nátriumtartalom (222–314 mg/l), továbbá az elfolyóvíz többlet tápanyag-tartalommal is rendelkezik (N: 32–33 mg/l, P: 2–3 mg/l, K: 6–11 mg/l). A kísérlet során hetente egy alkalommal mértük a növények magasságát és a SPAD értékeket. A növényi részek szárazanyag-tartalmát bugahányás után és betakarításkor, az ásványi elemtartalmat betakarításkor mértük. Következtetéseink szerint az intenzív üzemű afrikai harcsa-nevelő telep szennyvízével végzett öntözésnek termésnövelő hatása volt. A biomassza produktum alakulása eltérően alakult a két fajta tekintetében, mely fajtabéli tulajdonságra vezethető vissza, illetve az öntözés szignifikáns terméskülönbséget eredményezett. Ez annak is tulajdonítható, hogy rendkívül meleg és száraz évjárat volt a 2015. év, azonban az jól látható, hogy a 30 mm szennyvízzel öntözött növények mindkét fajta esetében nagyobb zöldhozammal bírtak, mint a Körös holtág vizével öntözött vagy az öntözetlen kontroll kezelések. A Gigant fajta átlagos biomassza tömege 6210–8303 g/m2 között változott, amely 1 ha-ra számítva átlagosan 72 t/ha zöldtakarmányt jelent. A növények Na kon-centrációjának alakulását kiemelt figyelemmel kísértük, ugyanis az öntözővízzel jelentős mennyiségű Na-t juttattunk ki a területre. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a cirok növények levél-és szárrésze kevésbé akkumulálta a szennyvízöntözéssel kijuttatott magasabb dózisú Na-tartalmat. A Na csak a gyökérrészben halmozódott fel, a gyökérminták átlagos Na-tartalma 846 mg/kg szárazanyag, ami a kontroll minták kétszerese. Következésképp a termőterületen visszamaradt gyökérmaradványok Na-tartalma és az öntözővíz kémiai összetételének ismerete indokolja a talaj szikesedésére utaló paraméterek későbbi monitoringját és szükség esetén talajjavító anyag kijuttatását.

Kulcsszavak: szennyvíz-öntözés, fenológia, ásványi elemtartalom, biomassza produktum, liziméter