Három eltérő tenyészévben vizsgáltuk öt eltérő genotípusú őszi búza fajta (GK Öthalom, Lupus, Pannonikus, Mv Toldi, Genius) esetében a kalász- és levélbetegségek infekciójának mértékét, eltérő tápanyagkezelésekben. Az infekció-dinamikai vizsgálatok eredményei azt bizonyították, hogy a levél- (lisztharmat-, levélfoltosság-, levélrozsda-fertőzöttség) és kalászbetegségek (kalászfuzárium-fertőzöttség) nagyságát a trágyaadagok és az évjárat határozta meg. Az átlagos növényvédelmi technológiát (kétszeri fungicid kezelés) alkalmazva a betegségek csupán mérsékelt szinten jelentkeztek. A tavaszi és nyár eleji csapadék mennyisége és a hőmérséklet jelentősen befolyásolta a betegségek megjelenését és mértékét. A téli és a tavaszi nagyobb mennyiségű csapadék kedvezett a levélbetegségek kialakulásának, illetve a márciusi és májusi meleg időjárás szintén elősegítette az infekciót. Az áprilisi és júniusi magasabb hőmérséklet negatív, azaz csökkentő hatással volt infekció mértékére. A fajták fogékonysága és rezisztenciája a betegségekre eltérő mértékű volt.

Kulcsszavak: őszi búza, évjárat, lisztharmat, levélfoltosság, levélrozsda, kalászfuzárium