A kukoricavetőmag-előállításban gyakran jelentkező, a költségeket növelő és a jövedelmezőséget csökkentő probléma a növényállományok heterogenitása, ezért fontos szemponttá vált a heterogenitásért felelős tényezők azonosítása és a növényállományok homogenizálása. Megállapításaink igazolására, egy 10,4 hektáros vetőmag kukoricaállományban vizsgáltuk a növényi kondícióban és a terméseredményekben jelentkező heterogenitás mértékét, valamint a heterogenitás jövedelmezőségre gyakorolt hatását. A vizsgálati eredmények alapján megállapítottuk, hogy a növénymagasság növekedésével az átlagos szemszám (db/növény) 1-ről 286-ra, az átlagos termés (g/növény) 0,2-ről 79,4-re, a SPAD érték 27,1-ről 47,7-re növekedett, míg a növénymagasság növekedésével a szemszám és a termés variációs koefficiense 178%-ról 28%-ra, a SPAD érték variációs koefficiense pedig 18%-ról 6%-ra csökkent. Az átlagérték és a variációs koefficiens közötti összefüggések vizsgálata során a szemszám és a termés esetében erős (R2=0,794-0,920), a SPAD érték esetében közepes (R2=0,488-0,525) negatív regressziót állapítottunk meg, melyből arra a következtetésre jutottunk, hogy a növényi kondíció javulásával a heterogenitás mértéke csökken. A mintaterületen elért jövedelmi ráta az alacsonyabb (<80 cm), kisebb termésű (<31,1 g/növény) és SPAD értékű (<39,2) állományrészekben negatív (-99–20%), a magasabb (80 cm<=), nagyobb termésű (53,8 g/növény <=) és SPAD értékű (42,1<=) állományrészekben pozitív volt (+47–105%), valamint a növénymagasság, a szemszám, a termés és a SPAD érték növekedésével növekedett, mely a növényállomány homogenizálásának szükségességét igazolja.

Kulcsszavak: kukorica, heterogenitás, variációs koefficiens, jövedelmezőség