Növénytermelés / 62. évfolyam / 3. szám (2013. szeptember) / 93-112. oldal

Kádár I; Drakkovits E

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep (BKSZT) szennyvíz és szennyvíziszap elemforgalmáról

A telepen termelődő víztelenített iszap 27% légszárazanyagot tartalmazott vizsgálataink szerint. A légszáraz anyagban a szervesanyag 45, a szerves-C 26, az összes-N 4,26%-ot képviselt. A C/N aránya 6 körüli volt. Az „összes” só 1,65%-ot, a szervetlen só 0,27%-ot mutatott. Az ásványi-N az összes-N 7%-át tette ki. Az NH4-N 3104, a NO3-N 38 mg/kg koncentrációban fordult elő. Az NH4-laktát-ecetsav (AL) oldható P2O5 8218 mg/kg, míg az AL-K2O 1385 mg/kg volt. Az iszap Zn-tartalma 0,11%-ot, a Cu-tartalom 0,08%-ot ért el, mely ipari szennyezésre utal. Mindez nem csökkenti az iszap értékét, amennyiben a hazai talajok nagy része Zn és Cu elemekben kifejezetten szegény. Az előírt terhelési limit 10 kg/ha/év Cu, melyet 47 t/ha/év adaggal, míg a 30 kg/ha/év Zn-terhelési határt 97 t/ha/év adaggal érnénk el szántóföldi alkalmazás esetén. Korlátozó tényező lehet a nagy N-tartalom. Amennyiben az iszap teljes N-készlete az első évben ásványosodna és NO3-N formává alakulna, úgy mindössze 15 t/ha/év adag volna alkalmazható N-érzékeny területen. Más esetben az adag 30 t/ha/év lehet. Amennyiben az iszap lebomlását reálisan a szokásos 3–4 évre tesszük más szerves trágyaszerekhez hasonlóan, akár 100 t/ha/év felhasználás is elfogadható. Az 50/2001. (IV.3.) sz. kormányrendelet indokolatlanul akadályozza az iszapok használatát termőföldön. Ezzel növeli az illegális elhelyezés kockázatát. Felülvizsgálata indokolt, mert eltekint a sajátos hazai viszonyoktól és szakmai érvektől. Korábbi kísérleteink szerint a komposztok, szennyvíziszapok N-készlete a talajviszonyoktól és a gazdálkodási viszonyoktól függően 3–10 év alatt hasznosulhat. Elérendő, hogy a károselemekben szegény, esszenciális elemekben gazdag iszapok mezőgazdasági felhasználása a jelenlegi becsült 10% körüli értékről az EU országokra jellemző 50–80%-os szintre emelkedjen. Ezzel nőhetne talajaink szervesanyag és tápelem készlete, termékenysége, javulhatna vízgazdálkodásuk és környezetvédelmi funkcióik.
Kulcsszavak: szennyvíztisztító telep, szennyvíziszap, elemösszetétel, elemforgalom

Szerzői útmutató

Letöltés (PDF, 94 KB)

Publication Ethics

Publication Ethics and Malpractice Statement of Növénytermelés: The journal follows the CODE OF CONDUCT AND BEST PRACTICE GUIDELINES FOR JOURNAL EDITORS announced by the Committee on Publication Ethics.

Impresszum

Főszerkesztő:

Nagy János

Cím

Debreceni Egyetem
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
4032 Debrecen, Böszörményi út 138.
4015 Debrecen, Pf. 36.

Telefon

(06 52) 508-310

Bővebben