Mészlepedékes csernozjom vályogtalajon Mezőföldön, az MTA TAKI Nagyhörcsök Kísérleti Telepén vizsgáltuk a K B, Sr elemek közötti kölcsönhatásokat 1997-ben, a kísérlet 10. évében bab jelzőnövénnyel. A K-szinteket megismételt 0, 1000, 2000 K2O, a B-szinteket megismételt 0, 20, 40, 60 kg/ha B, a Sr-szinteket 67 kg/ha Sr adaggal állítottuk be. Műtrágyaként 60%-os KCl-ot, 11%-os bóraxot és 33%-os SrCl2 x 6H2O sót alkalmaztunk. Főparcellánként 3K-kezelés, alparcellánként 4B-kezelés, al-alparcellánként 2Sr-kezelés szolgált 24 kezeléssel × 3 ismétlésben = 72 parcellával osztott parcellás elrendezésben. A kísérlet beállításakor 1987 őszén a szántott réteg 5% CaCO3-ot, 3% humuszt, 20% agyagot tartalmazott. A pH(H2O) 7,8; pH(KCl) 7,3; AL-K2O 180–200, AL-P2O5 100–120, KCl-oldható Mg 110–150, KCl+EDTA oldható Mn 60–80, Cu és Zn 1–2, a forróvíz oldható B 0,7 mg/kg értékkel volt jellemezhető. A termőhely kielégítő K, Ca, B, Mg; közepes N és P; valamint gyenge Zn és Cu ellátottságú. A talajvíz szintje 13–15 m mélyen található, a terület aszályérzékeny. Az átlagos középhőmérséklet 11 oC, az éves csapadékösszeg 400–600 mm közötti, egyenetlen eloszlással. Főbb megállapítások, levonható tanulságok: - Ebben az aszályos évben a bab 1000-mag tömegét és szemtermését a K- és a B-trágyázás egyaránt csökkentette, míg a szártermést nem befolyásolta. A Sr-kezelések hatástalanok voltak a terméstömegre. A légszáraz földfeletti biomassza 3,9 t/ha mennyiséget tett ki, melyből a szár 2,7 t/ha mennyiséggel vett részt. A szemtermés 1,0–1,4 t/ha között változott a kezelések függvényében. - A B-trágyázás nyomán megkétszereződött a szár B-tartalma, de igazolhatóan 30%-kal nőtt a B a szemben is. A Sr-trágyázás szintén igazolhatóan emelte a szár és a szem Sr koncentrációit. A növekvő K-kínálattal 2,6-szorosára nőtt a K %-a, illetve mérséklődött a Ca és Mg mennyisége. - Az 1 t szemtermés és a hozzátartozó melléktermés fajlagos elemtartalma 78-56-31-13-10=N-P-K-Ca-Mg-P kg/t mennyiségnek adódott. Kísérletünkben az igen tág szalma/szem arányok, illetve az aszályos év viszonyai között kapott extrém nagy fajlagos K, Ca, Mg elemtartalmak félrevezetőek lehetnek. A szaktanácsadás számára az általunk korábban közölt 20-30-30-10=P2O5-K2O-CaO-MgO irányszámokat tartjuk elfogadhatónak a tervezett termés elemigényének becslésében. - A földfeletti biomasszába épült B 81, Mg 83, Ca 95, Sr kereken 97%-át a szalma halmozta fel, melyet visszaszántunk a talajba. A felvett N nagyobb része a levegőből származik, mely szintén a talajt gazdagítja a szár beszántásával. Hasonló körülmények között a babtermesztés érzékelhetően csak P-ban szegényítheti el a talajt.

Kulcsszavak: kálium, bór, stroncium, tartamkísérlet, bab