Munkánk során két baktérium alapú biotrágya hatását vizsgáltuk kukoricán (Zea mays L. DKC 4890, DKC 5007, DKC 5276), laboratóriumi körülmények között. Az egyik biotrágya, melyet „A”-val jelöltünk 2 baktérium törzset tartalmaz az Azotobacter chrococcumot és a Bacillus megateriumot. A másik biotrágya („B”) Azospirillum brasilense, Azotobacter vinelondii, Bacillus megaterium, Bacillus polymyxa, Pseudomonas fluorescens, Streptomyces albus törzseket tartalmaz. A kísérlet során mértük a kukorica gyökerének és a hajtásának száraz tömegét, a második és harmadik levél relatív klorofill tartalmát (SPAD-érték), a fotoszintetikus pigmentek mennyiségét (klorofill-a, klorofill-b, karotinoidok). Eredményeink alapján azt a következtetést vonjuk le, hogy a különböző kukorica hibridekre eltérő módon hatott a két baktérium alapú biotrágya. Az „A” jelű biotrágya a mind a három hibrid hajtásának száraz tömegét növelte, míg a „B” jelű baktériumtrágya a DKC 4590 és DKC 5007 hibrideknél volt hatékony. A gyökér száraz tömegét az „A” biotrágya kezelés növelte a DKC 4590 és DKC 5276 hibrideknél. A többi vizsgált paramétereknél is eltérő eredményt adott a két baktérium alapú biotrágya összehasonlítása.

Kulcsszavak: biotrágya, kukorica, tápanyag-utánpótlás