A trágyázás hatása a növények szemtermés mennyiségére már régóta vizsgált és kutatott terület. Ennek következtében már többen igazolták, hogy a hozamot leginkább meghatározó agronómiai beavatkozás a tápanyag-visszapótlás. A termés mennyisége kihatással van a vállalkozások bevételeire, a tápanyag-utánpótlás pedig a költségekre, tehát a jövedelem realizálás tekintetében mindkettő jelentékeny szereppel rendelkezik.

Jelen tanulmány során a kukoricatermesztés tápanyag-visszapótlási viszonyait ökonómiai alapokra helyezve vizsgáltuk.

A kísérleteket a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának Tangazdaságában végeztük egy 15,3 ha-os kísérleti táblán. A kutatás során NK Furio kukorica hibridet vetettük. A növényre meghatározott trágyareakciós függvényből kiindulva meghatároztuk annak jövedelemfüggvényét. A másodfokú egyenletet deriválva kimutattuk, hogy mekkora trágyamennyiség mellett lenne a termelés nyeresége a legmagasabb.

A kapott adatokat összegezve kezelési egységek szintjén meghatároztuk az elért jövedelmeket, melyeket az ArcView/ArcMAP 9.2 szoftver segítségével jövedelemtérképeken ábrázoltuk, kimutatva ezzel a vizsgált területen tapasztalható változékonyságot a realizálható profit mértékében.

A kapott eredményekből megállapítottuk, hogy a szaktanácsadás alapján az ökonómiailag indokoltnál jelentősen magasabb mennyiségek kerültek a kezelések során alkalmazásra. Ez alapján javasolni lehet, hogy a hibridek genotípusából adódó különbségeket a tápanyag-visszapótlás során figyelembe kell venni, hiszen az input anyagok csökkentésével a nyereség növelhető.

Jövedelemtérképek segítségével a gazdaságossági viszonyok nagyon könnyen szemléltethetők a területen belül, ezért alkalmazásuk széleskörűen ajánlható, mind az elemzések, mind pedig a gyakorlati gazdálkodók számára.

Kulcsszavak: helyspecifikus tápanyag-gazdálkodás, jövedelemtérkép, jövedelem-optimalizálás