8 Pioneer fajtájú hibridkukorica vetőmag betakarítás utáni és egyéves csírázóképességét, valamint életerejét vizsgáltuk 4 vetőmagvizsgáló laboratóriumban. A genetikai tiszta­ságot laboratóriumi körülmények között és fajtakitermesztő állomáson ellenőriztük. A vetőmag-szaporító táblákon kísérleti táblarészeket jelöltünk ki, melyek felét szemesen, felét vele párhuzamosan, csövesen takarítottuk be. Célunk az volt, hogy megállapítsuk, a kukorica vetőmag veszít-e a minőségi paramétereiből (csírázóképesség, é­leterő, ge­netikai tisztaság), ha szemesen takarítjuk be. A vetőmagot előtisztítva, csávázatlanul 4 vetőmagvizsgáló laboratóriumban, ISTA szabvány szerint csíráztattuk, egy laborban életerőt vizsgáltunk. Kettő véletlenszerűen kiválasztott hibridet 4 frakcióra bontottunk, és frakciónként is elemeztünk. Valamennyi csírázóképességi eredmény szabványos (90% feletti) volt. A morzsolt betakarítású vetőmag csíraeredményei nem érték el a csövesen betakarítottét, az abnormális csíranövényeknek számában viszont a kísérleti (szemes) csoport meghaladta a csövesét. A frakcionált vetőmagtételek csíráztatása so­rán a legkisebb csírázóképességi mutatót a közepes gömbölyű, a legnagyobbat a nagy lapos frakció érte el. Az életerő vizsgálatnál, néhány hibridnél a morzsolt betakarítású cso­­port mutatott jobb eredményeket, valószínűleg a csöves csoport feldolgozás vagy szárítás közben fellépő stressz eredményeként. A vetőmagmintákat a Pioneer Hi-Bred zRt. vetőmagüzemében tároltuk, majd egy évvel a betakarítás után újból vizsgáltuk. Az egyéves csíráztatási eredményeknél megállapítottuk, hogy valamennyi hibrid esetében, mindkét kezelésnél csökkent a csírázóképesség, de szabványos maradt. Szignifikáns különbség a két eltérő betakarítási mód között nem jelentkezett, valamint a vigor vizsgálat esetében sem volt szignifikáns eltérés. A genetikai tisztaságot Izoelektromos Fókuszálás (IEF) módszerével és fajtakitermesztéssel ellenőriztük. A fajtakitermesztés során a csöves betakarítás jobb eredménnyel zárult, mint a morzsolt. Az IEF esetében az eredmény már nem volt ennyire egyértelmű, néhány esetben a morzsolt betakarítású vetőmag eredménye bizonyult jobbnak. Az IEF vizsgálatból megállapítható, hogy az idegenek közül nem az ön-, hanem az idegenbeporzott növények voltak nagyobb számban. A kísérletsorozat folytatása után megfontolhatóvá válhat bizonyos esetekben a hibridkukorica vetőmag szemesen történő betakarításának lehetősége.

Kulcsszavak: hibridkukorica vetőmag, csírázóképesség, életképesség, genetikai tisztaság