A faj-, illetve nemzetség-keresztezések módot adnak a rokon fajokban előforduló biotikus és abiotikus stressztolerancia átvitelére, az alkalmazkodóképesség növelésére, vagy más agronómiai szempontból értékes tulajdonság hasznosítására. A Martonvásáron létrehozott Triticum aestivum L.×Hordeum vulgare L. hibridekből válogatott addíciós, szubsztitúciós és transzlokációs vonalakon vizsgáltuk az árpa kromoszómák, illetve kromoszóma szegmentumok hatását az őszi búza egyes értékmérő tulajdonságaira, különös tekintettel a szárazságtűrésre. Kísérleteinket a Pannon Egyetem Georgikon Karán Keszthelyen végeztük a 2007–2008-as vegetációs évben. Első lépésben megvizsgáltuk a rügyecske és a gyököcske fejlődését. Szabadföldi kísérleteinkben a vízhiány indukálására április 21-én nyitott végű fóliát állítottunk fel, ez 180 mm csapadékkülönbséget eredményezett a kontroll és a stresszelt állomány között. Felvételeztük a gyökérhajtás arányt a szárbaszökés kezdetén (EC: 30-31) és a termés alakulását a vízellátás függvényében.

A csíranövények gyököcske-rügyecske hossz aránya a 4H (4D) és a 6B-4H vonalak esetében volt a legnagyobb. A szabadföldi kísérletben is a 4H (4D) kedvező gyökér-hajtás arányt adott. A virágzás idejében a stresszkezelt és kontroll állomány között átlagosan egy nap különbséget tapasztaltunk. A búza-árpa hibrid származékok és a szülőpartnerek termése átlagosan 13%-kal csökkent, mely érték a 0 és 27% közötti termésveszteségből ered.

Kísérletünkben a vizsgált tulajdonságokban nagy változatosságot figyeltünk meg a különböző árpa kromoszómát hordozó vonalak között.

Kulcsszavak: búza-árpa hibridek, gyököcske és rügyecske fejlődése, gyökér-hajtás arány, szárazságtűrés, szemtermés