A különböző tárolási időtartam, magbiológiai értékre gyakorolt hatása, valamint a csíranövény paraméterek és a szántóföldi szemtermések közötti korreláció vizsgálata céljából 10 kukorica genotípussal állítottunk be kísérletet 2010-ben.

Különböző genotípusok (1–11 évig tárolt) vetőmagtételeit megmintáztuk és elvégeztük a csírázóképesség, vigor és cold teszt vizsgálatokat. A hagyományos paramétereken kívül az alábbiak kerültek felvételezésre: 4 napos friss csíratömeg, 4 napos friss gyökértömeg, 4 napos csírahosszúság. A laboratóriumi vizsgálatokat szántóföldi kísérlet követte. Felvételeztük a kelést, az egyedfejlődést, a virágzási időt, a betakarítási szemnedvességet, a biotikus stresszérzékenységet és a szemtermést. Az ötéves, ill. azt meghaladó tárolás nemcsak a vetőmag életerejét csökkenti szignifikánsan, de a lassú vontatott juvenális fejlődés miatt késhet a nővirágzás, és növekedhet a betakarításkori szemnedvesség is. A tárolási idővel arányosan, szignifikánsan csökken a stresszelt csíranövények tömege, valamint csírahossza. A hideg és oxigénszegény környezetben fejlődött magoncok csíratömege – valamennyi tárolás esetében – meghaladta a friss gyökértömegeket.

Szoros összefüggést találtunk a vigorosság (CSVT) és szemtermés között; r2=0,805 (Mv 384, Mv 265 hibrid). A csíranövények friss csíratömege (SW) és szemtermése (Y’) közötti korreláció még megbízhatóbbnak tűnt (r2=0,84) az Mv 343, Mv 384, Mv 394 hibridek adatait alapul véve. A friss seedling gyökértömeg (RW), valamint a szemtermés közötti korreláció gyengébb (r2=0,37–0,55). A szemtermések (Y’) és vigor paraméterek közötti regressziós egyenletek:

Y’=11,5+0,74 *SW

Y’=11,61+1,18 *RW

Y’=6,35+0,018 *CSVT

Megállapítjuk, hogy nem minden esetben a tárolási időtartam, hanem a vetőmag kezdeti életerőssége, vigorossági paraméterei a megbízhatóbbak és kiemelt fontossággal bírnak a genotípusok szántóföldi teljesítőképességében.

Kulcsszavak: öregedés, tárolás, magvigor, termőképesség