Mészlepedékes csernozjom talajon őszi búza eltérő PK ellátottságú műtrágyázási kísérletben a vegetáció során 10 időpontban a szántott rétegben (0–20 cm) vett talajmintákban, folyamatos állandó folyadékárammal frakcionált eljárással, vizes oldat alkalmazásával deszorpciós vizsgálatokat végeztünk a kalcium és magnézium oldatba kerülés alakulásáról.

A vizes áramban mért kalcium deszorpció

A műtrágyázás a frakciók átlagában a kontrollhoz viszonyítva csupán az NK1 kezelésben, valamint az első 5 perces frakcióban pedig az NK1 és NP2K2 kezelésekben növelte igazolhatóan a deszorbeált kalcium mennyiségét.

A deszorpció intenzitása a trágyázási kezelések átlagában erős és a maximumokat már az első frakcióban mértük. A további frakciókban a változás tendenciában csökkenő, és az első frakcióhoz viszonyítva mennyiségük szignifikánsan kisebb.

Vizes áramú magnézium deszorpció

A frakcionálási idő hossza erősen befolyásolta a folyamatot – a maximumot az első frakció biztosította –, az idő további növelése jelentős mennyiségi csökkenést eredményezett.

A műtrágyázási kezelések átlagában és az egyes frakciókon belül a deszorpció – ezen a magnéziummal kielégítően ellátott talajon – csupán a legrövidebb idejű (5 perc) frakcióban mutatott szignifikáns eltéréseket a kezeletlenhez viszonyítva az NK1 és NP2K2 kezelésekben.

A szezonális dinamika mindkét elemnél kis különbségekkel az oldhatósági – elsősorban a környezeti viszonyokhoz (talajbani oldhatóság, hőmérséklet és nedvesség) igazodóan változott.

A kidolgozott vizsgálati módszer eredményei előre vetítik az alkalmazás perspektivikus lehetőségét a dinamikus tápelem-szolgáltatás kontrolljában. Egyben indokolják a vizsgálatok a kalibrálás kiszélesítését (talajra, növényre), és a módszer további elemekre szóló finomítását.

Kulcsszavak: Ca, Mg, deszorpció, állandó folyadékáramlásos eljárás, műtrágyázás, őszi búza