Budapesten és környékén 2010 augusztusában pormintákat gyűjtöttünk 15 kiválasztott mintavételi helyen. Az épületek ablakpárkányairól, korlátok és hírdetőtáblák felületeiről steril tépőzáras műanyagzacskókba. Minden mintavételi helyen a mintavételt megismételtük, azaz 2–2 db 15 pontmintából álló 300–350 g-os átlagmintát vettünk, hogy a mintavételek hibáját, szórását, egyezését is megbecsülhessük. A 0,2 mm alatti frakcióból királyvizes feltárással határoztuk meg az „összes” elemtartalmakat ICP techni­kát alkalmazva.

Érdemi dúsulást nem jeleznek a döntően talajalkotó vas (Fe), alumínium (Al), kálium (K), foszfor (P) és mangán (Mn) elemek. A Fe a felújítás alatti Margithíd porában érthetően kiugró. A magnézium (Mg) részben a Ca kísérőeleme, dúsulása a Ca-ét követi. A kén (S) a szennyezetlen talajhoz viszonyítva nagyságrenddel nőhet a szálló porban. Az energiamérésre használt fosszíliák mint a szén, olaj stb. kéntartalma nagy. A közlekedés, település (fűtés), ipar által okozott kénterhelés összeadódik, és savas esőket eredményezhet. A nátrium (Na) főként az utak sózásából eredhet. Nem véletlen, hogy a közúti közlekedés elől gyakorlatilag elzárt Margitszigeten a Na mennyisége elenyésző, illetve közelálló a szennyezetlen mezőföldi talajéhoz. A taglalt Ca, Fe, Mg, Al, K, S, Na, P, Mn elemekre szennyezettségi határértékek nincsenek megállapítva környezeti veszélyességükből eredően.

A felújítás alatti Margithídon leülepedő porban extrém nagy a Pb koncentrációja, közelít a 0,3%-hoz. Ez kereken 158-szorosa a szennyezetlen talajénak. A szennyezett talaj határértékét 5,5-szörösen lépi túl a báriumtartalom. A réz (Cu) esetében mintegy 3-szo­ros, míg a báriumnál (Ba) 11-szeres a túllépés a szennyezett talaj küszöbkoncentrációjához viszonyítva. A nikkel (Ni), ón (Sn), bór (B), kobalt (Co), arzén (As), molibdén (Mo), kadmium (Cd) mikroelemek közül az arzént és a kadmiumot kíséri kiemelt figyelem ve­szé­lyességük miatt. Megnyugtató e tekintetben, hogy a szennyezett talajra megállapított határkoncentrációt a nikkel csupán két esetben maximum 50%-kal, az ón szintén két esetben 20–30%-kal lépi túl. A bór nem érdemi szennyező. A kobalt és az arzén szintén a szennyezettségi 30 mg/kg küszöbérték alatt marad. A molibdén bár 4 esetben is meghaladja a 7 mg/kg küszöbkoncentrációt, összességében és átlagosan dúsulást nem jelez.

Kulcsszavak: szálló por, kémiai összetétel, Budapest és környéke