Kisvárdán kisparcellás szántóföldi kísérletünkben tavasszal, bokrosodás, illetve kalászolás idején pétisó formájában kiadott nitrogén fejtrágya hatását vizsgáltuk két éven át öt őszi tritikále genotípus terméshozamára, a szemtermés nyersfehérje tartalmára és Zeleny-indexére.

Megállapítottuk, hogy a kora tavasszal kijuttatott 50 kg/ha N-hatóanyag valamennyi fajtánál megbízhatóan növelte a maghozamot, míg a kalászoláskor kijuttatott azonos dózis első évben négy, második évben két fajtánál 0,2–16% mértékű termésdepressziót okozott a kontrollhoz képest. A kora tavaszi és kalászolás időpontja között megosztott 100 kg/ha nitrogén dózis a fajták átlagában csak egy évben növelte a terméshozamot. A genotípusok tápanyag-reakciójában szignifikáns eltéréseket tapasztaltunk. A fajták minőségi értékmérői viszont a tápanyag kezelések hatására egységesen pozitívan változtak. A megosztott, kétszeres mennyiségű N hatóanyag dózis pozitív hatása nem múlta felül a csupán a kalászolás idején kijuttatott 50 kg/ha nitrogén hatóanyagét, amely a nyersfehérje-tartalmat első évben 6,5–11,5, a másodikban 11–19,4%-kal, a Zeleny-indexet első évben 0–17,3, a másodikban 16,4–50,5%-kal növelte genotípustól függően. A fajta x fejtrágya kölcsönhatás egyik évben sem volt szignifikáns. Eredményeink alátámasztják az őszi tritikále termesztési célnak megfelelő, fajtaspecifikus tápanyag-utánpótlásának jelentőségét.

Kulcsszavak: tritikále, fejtrágya, terméshozam, nyersfehérje, Zeleny-index