A biharnagybajomi biogáz üzem gyártástechnológiája során keletkezett présvíz növényfiziológiai hatásait vizsgáltuk. A fenntartható mezőgazdasággal szembeni egyik legfontosabb elvárás, hogy csökkentse a felhasznált kemikáliák mennyiségét. Ennek egyik formája lehet a biogáz üzemben a termelés során keletkezett présvíz újrahasznosítása, amit mezőgazdasági célokra használt területeken trágyázásra is lehet alkalmazni, amivel csökkenthető a műtrágyák használata. A présvíz a növények számára nélkülözhetetlen elemeket tartalmaz, kijuttatásával pótolni tudjuk a terméssel eltávolított tápanyagok egy részét.

Kísérleteinket kukoricával (Zea mays L. cv. Norma SC) és napraforgóval (Helianthus annus L. Arena) végeztük laboratóriumi körülmények között. A különböző koncentrációban alkalmazott présvíz növényfiziológiai vizsgálatai alapján azt a következtetést vontuk le, hogy a hatás nagymértékben koncentrációfüggő és eltérő volt a két növényen. A kukorica érzékenyebben reagált a kezelésekre, mint a napraforgó. Ez a két növény eltérő tápanyag-felvételi mechanizmusával magyarázható. A melléktermékkel kiegészített tápoldaton nevelt növények tápelem összetételében ugyanakkor nem mutatkozott számottevő különbség.

Kulcsszavak: biogáz, növénytermesztés, környezetvédelem, ipari melléktermék, kukorica, napraforgó