Vizsgálatokat végeztünk az I. termőhely csernozjom talajainak és a jellemzően barna erdőtalajokat magában foglaló II. termőhely talajainak humuszellátottságtól függő termékenységének összehasonlítására, két eltérő évjáratból gyűjtött termésadatokkal. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy milyen hatással van a talaj humusztartalma a kukorica terméshozamainak alakulására különböző évjáratokban. A talaj nitrogén-szolgáltató képességének megítélésére a szaktanácsadási rendszerek a kötöttség függvényében kialakított humusz-kategóriákat veszik figyelembe. Mi is ezt a megközelítést használtuk. A különböző kategóriák eltérő hatása a kukorica terméseredményére statisztikailag is kimutatható volt. A vizsgálatokat az Agrokémiai Információs és Irányítási Rendszer (AIIR) keretei között begyűjtött, mintegy 380 000 rekordot tartalmazó országos adatbázison végeztük. Mindkét termőhelyen, de különösen a csernozjom talajon nagy hozamkülönbségek mutatkoztak az évjáratok szerint is. Általánosságban jellemző trendként írható le, hogy a talajok növekvő humusztartalma növekvő kukoricahozamokat eredményez. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy kedvező évjáratban a barna erdőtalajok, illetve kedvezőtlen évjáratban a csernozjom talajok esetében az igen jó humuszellátottságnál termésdepresszió jelentkezik a vizsgált intenzíven művelt (N-P-K>50-50-100 kg/ha) mezőgazdasági táblákon. Eredményeink azt mutatják, hogy kedvező évjáratban már a közepes humusztartalom mellett is magas kukoricahozamok várhatók, csernozjom és barna erdőtalajon egyaránt. Kedvezőtlen évjáratban viszont a magasabb humusztartalom (jó és igen jó ellátottság) mellett lehet relatíve magasabb termésekkel számolni. Csernozjom talajokon kedvező évjáratban a közepes ellátottságig figyelhető meg a humusztartalom statisztikailag is igazolható termésnövelő hatása, számszerűen mintegy 15%-os terméstöbbletet eredményezve. A kedvezőtlen évjáratban a humuszellátottság növekedésével egészen a jó ellátottságig növekszik a termés, több mint 25%-os hozamnövekedést mutatva az igen gyenge ellátottsághoz képest. Barna erdőtalajokon – a csernozjomokhoz hasonlóan – kedvező évjáratban szintén a közepes humuszellátottságig tapasztaltunk statisztikailag szignifikáns hozamnövekedést. Itt a hozamok az igen gyenge ellátottságú táblák hozamaihoz képest átlagosan 23%-kal voltak magasabbak. Ezzel szemben, kedvezőtlen évjáratban statisztikailag is igazolható módon csupán az igen alacsonytól az alacsony ellátottságig tartó humusznövekedésnél mutatható ki a hozamfokozó hatás, összesen 12,4%-os mértékben, további humusztartalom növekedéssel a hozamok már nem növekednek szignifikánsan.

Kulcsszavak: AIIR, humusztartalom, évjárathatás, termőhely, kukorica hozam