Duna-Tisza közi karbonátos homoktalajon, az MTA ATK Őrbottyáni Kísérleti Telepén vizsgáltuk az eltérő minőségű komposztok és a húsliszt hatását a kukorica, mustár és tritikálé termésére. A heterogén talaj 0–8% közötti CaCO3 és 1,0–1,5% humusz készlettel rendelkezett. A humuszos szint vastagsága 60–80 cm, a pH(H2O) 6,8–7,5, a pH(KCl) 6,3–7,3 közötti értékeket mutatott. Az agyagfrakció mennyisége 10–15%-ot tett ki. A termőhely felvehető foszforral közepesen, nitrogénnel és káliummal gyengén ellátott volt.

A kísérleteket 2002-ben és 2003-ban állítottuk be egyenként 5 kezeléssel és 4 ismétléssel, azaz 20–20 parcellával. Az egyes parcellák területe 5×8=40 m2 volt, a kísérletek elrendezése véletlen blokk. A kezelések 0, 25, 50, 100, 200 t/ha friss komposztot, vagy 0, 2,5, 5, 10, 20 t/ha húslisztet jelentettek a kísérletek beállításakor. Tehát egyszeri terhelést alkalmaztuk 2002-ben. A további években a komposztok és a húsliszt trágyaszerek utóhatásait figyeltük meg. Kísérleti növényként 2002-ben kukoricát, 2003-ban mustárt, majd 2004-től tritikálét vetettünk monokultúrában.

A vágóhídi hulladékok vizsgálataink szerint viszonylag koncentrált szervestrágyának minősülhetnek, amennyiben a N, P, Ca, Zn, Cu készletük többszöröse lehet az istállótrágyáénak. A kísérlet első két évében, 2002-ben és 2003-ban szárazság uralkodott, a trágyahatások elmaradtak a kukoricában és a mustárban az érett komposzt alkalmazásakor. Az éretlen komposzt nagyobb adagjai már fejlődésben gátlást, a kukorica 20–50%-os pusztulását, a földfeletti zöld tömeg 30–60%-ának elvesztését okozta.

A kedvező csapadék ellátottságú 2004. évben az érett és éretlen komposzt 200 t/ha adagjának 3. éves utóhatása sorrendben 1,6 és 9 t/ha összes földfeletti terméstöbbletet adott. A félérett komposzt és a csontos húsliszt 2. éves utóhatásaként a tritikále biomasszája 1,5–2,0-szeresére nőtt. A további években az utóhatások mérséklődtek. Az érett komposzt és a csontos húsliszt hatása ezen a talajon 3 éven át, a félérett komposzt hatása 5–6 éven át, míg az éretlen komposzt utóhatása 7-8 éven át nyomon követhető volt. A vizsgált vágóhídi trágyaszerek koncentrált, lassan ható szervestrágyáknak minősülnek.

A maximális 200 t/ha komposzt, illetve a 20 t/ha csontos húsliszt kereken 20–120 t/ha szárazanyag, 12–48 t/ha szervesanyag, 0,6–6,8 t/ha zsír bevitelét jelentette. Az ásványi elemek maximuma elérte a 13,5 t/ha Ca (33,7 t/ha CaCO3), illetve a 11,6 t/ha P (26,6 t/ha P2O5) mennyiséget. A K, Mg, Na, S bevitel is több száz kg/ha-nak adódott a komposztok esetén. A Zn kereken 42, Mn 21, Sr 18, Ba 12, Cu 8, Cr 2 kg/ha maximális terhelést jelzett. Az éretlen komposztban a mérgező NH4-N forma 275 kg/ha, a félérettben 113 kg/ha mennyiséget ért el. Az érett komposzttal ugyanakkor maximálisan 193 kg/ha műtrágya-egyenértékű NO3-N-t szántottunk alá.

Összefoglalva arra a következtetésre juthatunk, hogy javasolható a sterilizált vágóhídi érett komposztok minél kiterjedtebb felhasználása termőföldön. Összetételük és hatékonyságuk alapján kifejezetten növelhetik főként a savanyú homoktalajok termékenységét.

Kulcsszavak: vágóhídi hulladék komposzt, tartamkísérlet, terméshozam, karbonátos homoktalaj