Magyarország összterületének mintegy felén folyik szántóföldi növénytermesztés, amelynek kevesebb, mint 1%-án burgonyatermesztés, mindössze 19 775 ezer hektáron. A burgonya talajművelési rendszere objektív megítélés szerint kevéssé talajközpontú, sok benne az ún. gyenge pont, vagyis a károsítás lehetősége. Ugyanakkor van olyan nézet, amely a burgonyatermesztés talajállapot javító hatását erősíti. A burgonyatermesztés keretein belül az ország egy meghatározott régiójában a tarlóburgonya-termesztés gyakorlatát viszonylag jól ismerik, azonban erről a szélesebb közvélemény keveset tud. A másodnövény-termesztés nemcsak többszöri hasznosítási lehetőség, hanem a homoktalaj kultúrállapotának fenntartását, esetleg javítását is szolgálja, és olyan helyeken képes produktumra, ahol a kapásnövények vagy a gabona kevesebb sikerrel termeszthető. A tarlóburgonya termése jól eltartható, étkezési célra és vetőgumónak is használják. A tarlóban termesztett burgonya a következő évben elültetve a fajtaleromlás jeleit kevésbé mutatja, mint a főnövényként termesztett. A téli hónapok elteltével, de még a korai újburgonya megjelenése előtt tudunk nyári ültetésű burgonyával jelentős bevételhez jutni. Jelen dolgozatban a tarlóburgonya termesztés bemutatásával foglalkozom, nagy figyelmet fordítva a talaj előkészítésre és művelésre, amelyeket szakirodalmi adatok alapján értékelem.

Kulcsszavak: tarlóburgonya-termesztés, talajállapot-javítás, másodnövény-termesztés, mulcs, talajkímélő művelés