Mészlepedékes csernozjom vályogtalajon beállított szabadföldi kísérletben vizsgáltuk a N × Cu elemek közötti kölcsönhatásokat 1989-ben őszi búzával. Termőhely talaja a szántott rétegben 3% humuszt, 5% körüli CaCO3-ot, 20% körüli agyagot tartalmazott. Talajelemzések alapján a terület jó Ca, Mg, K, Mn, kielégítő Cu, közepes N, valamint gyenge-közepes P és Zn ellátottságú volt. A talajvíz 13–15 m mélyen található, a terület aszályérzékeny. A kísérletet 4N × 3Cu = 12 kezelés × 3 ismétlés = 36 parcellával állítottuk be. A N 0, 100, 200, 300 kg/ha, a Cu 0, 50, 100 kg/ha adagokat jelentett Ca-ammóniumnitrát, illetve CuSO4 formájában. Az árpilis, május és a július hónapokat aszály jellemezte. Főbb eredmények: - A N-trágyázással a bokrosodás végén mért légszáraz hajtás és az aratáskor mért szalma tömege 24%-kal emelkedett a N-kontrollhoz viszonyítva. A szemtermés igazolható többletet már nem jelzett. A Cu-trágyázás a terméstömeget nem befolyásolta. Összesen 12,4 t/ha légszáraz biomassza képződött melyből a fő-és melléktermés 50–50%-ban részesedett. A biomassza közel 2/3-át a generatív szakasz 50 napja alatt (virágzás kezdetétől aratásig) halmozta fel a búza. A búza szemtermés mennyiségét sem a N, sem a Cu trágyázás nem növelte igazolhatóan ezen a közepes N-, és kielégítő Cu ellátottságú talajon. A N hatások elmaradásának oka a két évvel korábban alászántott lucerna gyökértömeg pótlólagos, második évi N szolgáltatása is lehetett. - A N-kínálattal általában emelkedett a növényi szervek N, K, Ca, Mg, Na elemtartalma, tehát a N-bőség serkentette a főbb kationok beépülését. A N × Cu kezelések eredményeképpen a Cu koncentrációja 50–100%-kal nőtt a fiatal növények hajtásában, illetve gyökerében. A gyökér átlagosan 2-szer gazdagabb Cu-ben, mint a hajtás. A gyökér volt az egyéb mikroelemek és a Mg akkumulációs szerve. - A bokrosodás végén mért hajtás összetétele alapján megállapítható, hogy az állomány kielégítően ellátott volt N, P, K, Mn, Cu elemekben. A Ca és Mg az irodalmi optimumhoz viszonyítva ezen a meszes talajon emelkedett, míg a Zn alacsony koncentrációt mutatott. - A búza fajlagos, azaz 1 t szem + a hozzátartozó melléktermés elemtartalma 24 kg N, 14–15 kg K2O, 9 kg P2O5, 4 kg CaO, 3–4 kg MgO mennyiségnek felelt meg. Adataink felhasználhatók a tervezett termés elemszükségletének megállapításakor a szaktanácsadásban. - A 0–60 cm talajréteg NO3-N készlete 1989 tavaszán tükrözte a N-kezeléseket 42, 84, 135, 180 kg/ha NO3-N tartalommal. Az adott N mintegy 45%-a volt átlagosan kimutatható a vizsgált 0–60 cm rétegben. Nem ismert a mélyebb rétegekbe mosódott, illetve esetleg a denitrifikációval fellépő veszteség.

Kulcsszavak: N×Cu kölcsönhatások, szabadföldi kísérlet, búza