A nagy mennyiségű növényi biomassza előállításához EU-konform energianövények szükségesek. Ilyen speciális biológiai alap a cirok is. A bioetanol célú felhasználás legfontosabb ígénye a területegységenként kinyerhető minél nagyobb etanol kihozatal. Ennek komponensei: a magas termőképesség, az ezerszemtömeg, a keményítőtartalom-és minőség, valamint a szemtermésben található keményítő-és fehérje tartalom aránya. A Kertészettudományi Intézet bemutatókertjében 2008-ban saját előállítású, kétvonalas cirokhibrideket vetettünk el. Célkitűzésünk az volt, hogy meghatározzuk a low input technológiával termesztett hibridek esetében a heterózis és a heterobeltiózis mértékét a keményítőre, a fehérjére, valamint az ezerszemtömegre nézve. Vizsgáltuk a beltartalmi mutatók közötti korrelációt. Az analízist a DA 7200 diódasoros NIR spektrométerrel végeztük.

A keményítőtartalom a kísérleti hibridek esetében 48,37–62,63% közötti intervallumban változott a vizsgált paraméter tekintetében. A hibridek között szignifikáns különbségeket találtunk. A legnagyobb érték az SL1xRL12 hibridet jellemezte. A nyersfehérjetartalom 9,43–17,7% szélsőértékek között változott, a legnagyobb értéket az SL1xRL10 esetében mértük. Negatív korrelációt találtunk a keményítő és a nyersfehérjetartalom között (r=-0,9412***). A jobbik szülő átlagát mind fehérje, mind keményítőtartalomra nézve egyik hibrid sem haladta meg, tehát negatív heterobeltiózist tapasztaltunk. Minden hibridnél pozitív átlagos- és abszolut heterózishatás volt tapasztalható a keményítőtartalomra nézve.

A keményítőre nézve pozitív volt az átlagos heterózis (1,9%), csakúgy, mint az ezerszemtömeg esetében (29,09), ennél a tulajdonságnál még pozitív heterobeltiózis is érvényesült.

Kulcsszavak: cirokhibridek, heterózis, heterobeltiózis, keményítőtartalom, proteintartalom