A megújuló energiaforrások felhasználásának növekedésével hazánkban is egyre nagyobb szükség lesz a biomasszára, mint energiahordozóra. Fontos, hogy a tűzifa mellett egyre inkább a kevésbé értékes szántóföldi területeken is termelhessünk energetikai alapanyagot fás szárú ültetvényekkel. Ez egyrészt előmozdíthatja a mezőgazdasági termelők több lábon állását, jövedelemforrásaik diverzifikációját, másrészt a fás szárú energiaültetvényeknek fontos környezetvédelmi aspektusai is vannak, mint például a talajvédelem, vagy a széndioxid megkötése. E környezetvédelmi hatások számszerűsítésére vállalkoztunk ebben a tanulmányunkban, amelyet a GaBi4 életciklus elemző szoftver Ecoinvent 2.2 adatbázissal végeztünk el. A számítások alapjául a Szent István Egyetem energiafűz kísérleteinek eredményei szolgáltak, amelyek szerint az ültetvény két éves vágásforduló esetén 40 t/ha 49,5%-os nedvességtartalmú hozamot produkál 50 kg/ha/N műtrágyázás és 12 éves élettartam mellett.

Az ültetvény környezeti hatásait a dugvány előállítástól az apríték alapanyag a felhasználás helyére történő szállításáig vizsgáltuk 50, 100 és 150 km-es szállítási távolságok esetén. A környezeti hatásokat az üvegházgáz kibocsátási mérlegen, az energia input-output hányadoson és a savasodási potenciálon keresztül kívántuk megjeleníteni. Ezen eredményeket hasonlítottuk össze a kukorica és a búza ugyanezen mutatóival.

A területhasználat összehasonlíthatósága érdekében eredményeinket egy hektárra vonatkoztattuk. A kukorica és búza termesztésekor hektáronként évente 7101 kg, illetve 4697 kg CO2 nyelődik el, míg a kétéves vágásfordulójú fűz esetében ugyanez az érték 17093 kg CO2. Az egy hektárra vetített savasodási potenciál a kukorica esetében 48,43 kg SO2 egyenérték, a búzánál 27,73 kg SO2 egyenérték, a fűz esetében pedig mindössze 11 kg SO2 egyenérték kibocsátást jelent. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a fűz energiaültetvény mérhetően kedvezőbb környezeti hatásokkal bír, mint a hagyományos szántóföldi növények közül a vizsgálat tárgyát képező búza és a kukorica.

Kulcsszavak: energiafűz, biomassza, szén-dioxid, életciklus-elemzés