A regulátoros repce kísérlet terméseredményei azt bizonyították, hogy a regulátoros kezelések mind a hibrid (Vectra), mind a fajta (Smart) esetében eredményesek voltak minden alkalmazott állománysűrűség esetében. Bár a terméskülönbségek a különböző regulátor kezelések esetében nem túl jelentősek, mégis egyértelműen megállapítható, hogy az őszi + tavaszi együttes regulátor kezelések (C és D kezelés) eredményesebbek voltak a csak őszi kezeléshez képest. Megállapítható, hogy mind a fajta (Smart), mind a hibrid (Vectra) hasonlóan reagált a regulátorra a termésnövekedés tekintetében. Az alacsonyabb (0,5–0,7 millió/ha) csíraszám mellett a hibrid és a fajta is nagyobb mértékű termésnövekedést mutatott (35,0–37,5%), mint a magasabb csíraszám (0,8–1,0 millió/ha) esetében (20,0–20,8%). A legmagasabb termést a Smart fajta esetében mértük 0,7 millió/ha csíraszámnál kombinált őszi + tavaszi regulátorkezelésnél (2878 kg/ha).

A növénykórtani, infekciódinamikai vizsgálatok eredményei azt bizonyították, hogy a repcében is egyre több kórokozóval kell számolni, melyek fellépése is egyre nagyobb mértékű. A regulátoros repce kísérlet eredményei alapján megállapítható, hogy a repceállományokban a legerőteljesebb mértékben a Peronospora fertőzöttség lépett fel (Smart fajta, kontroll parcella, 1,0 millió/ha csíraszám: 27%), de viszonylag erőteljes volt a Phoma és Sclerotinia fertőzöttség is. A regulátoros repce kísérletben a fertőzöttség mértékét a kijuttatott regulátorok (egyben fungicidek is) csökkentették. A hibrid (Vectra) és a fajta (Smart) betegség-ellenállósága között számottevő különbséget nem lehetett megállapítani. A kisebb tőszám esetében a fertőzöttség valamivel mérsékeltebb szintű volt.

Kulcsszavak: őszi káposztarepce, regulátor, termés, Peronospora, Sclerotinia, Phoma, fajta, hibrid, tőszám, megdőlés