Növénytermelés / 60. évfolyam / 2. szám (2011. június) / 115-136. oldal
Ugyanez a tendencia érvényesült a szár Sclerotinia, a Diaporte, valamint a tányérbetegségek fertőzöttségével kapcsolatban is. A tőszám növelése ugyancsak a szárszilárdsági paraméterek romlásához, valamint a vizsgált kórokozók infekciójának növekedéséhez vezetett. A 2009. száraz évjáratban az 55 000 tő ha-1 állománysűrűség bizonyult optimálisnak (4838 kg/ha). A 2009. évben az április közepi vetésidőben kaptuk a hibridek átlagában a maximális termést (4717 kg/ha). A korábbi vagy későbbi vetésidő egyaránt terméscsökkenéshez vezetett (3712 kg/ha, 4228 kg/ha). A kórokozók kártétele a vetésidő későbbre halasztásával fokozatosan csökkent. A hibridek olajtartalmát a vetésidő és az állománysűrűség befolyásolta. A legnagyobb átlagos olajtartalmat a 3. vetésidőben (44,51%), valamint a legnagyobb vizsgált tőszámsűrűségi szinten figyeltük meg (44,27%).
Az olajhozam alakulását elsősorban a termésmennyiség határozta meg. A hibridek genotípusosan eltérő módon reagáltak a kísérlet során mind a tőszám, mind a vetésidő változására a vizsgált tényezőkkel kapcsolatban.
Letöltés (PDF, 94 KB)
Publication Ethics and Malpractice Statement of Növénytermelés: The journal follows the CODE OF CONDUCT AND BEST PRACTICE GUIDELINES FOR JOURNAL EDITORS announced by the Committee on Publication Ethics.
Nagy János
Debreceni Egyetem
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
4032 Debrecen, Böszörményi út 138.
4015 Debrecen, Pf. 36.
(06 52) 508-310