Csíraszám- és vetésidő-vizsgálatainkat mélyben sós réti csernozjom talajon, 4 tenyészidőszakban (2003/2004, 2004/2005, 2005/2006, 2006/2007), 4 őszi búzafajtával (GK Garaboly, GK Kalász, GK Petur, GK Holló), 4 ismétlésben, 10 m2-es, véletlen blokk elrendezésű parcellákon állítottuk be, őszi káposztarepce elővetemény után. A parcellák növényápolási és növényvédelmi munkái nem különböztek, csak a vetési adatokban tértek el egymástól. A vetést október közepén és november elején, 300 és 500 csíra/m2 vetéssűrűséggel végeztük.

Megállapítható, hogy a vetésidő szignifikáns hatást gyakorol az őszi búza területegységre jutó hajtásszám, kalászszám, kalászkaszám értékeire, viszont a vetésidő szemszámra és szemtömegre gyakorolt hatását statisztikailag nem tudtuk igazolni. A vizsgált négy év és négy genotípus alapján megállapítható, hogy a szegedi termőhelyen a november eleji vetésidő kis mértékben előnyösebb, mint az október közepi, bár ettől a GK Kalász és GK Petur fajta, illetve a 2003/2004-es és a 2005/2006-os évjárat is eltérést mutatott. Vizsgálatunkban az eltérő csíraszám következtében kialakult területegységenkénti hajtásszám, kalászszám, kalászkaszám és szemtömeg értékei szignifikáns különbséget mutattak. A csíraszám csökkentése a terméselemek többségét és a terméshozamot is csökkentette, viszont az őszi búza jó alkalmazkodóképessége lehetővé tette, hogy a kisebb vetéssűrűségű állomány jobban bokrosodjon, így a mért terméskomponensek csökkenése nem volt arányban a vetőmagmennyiség változásával. Az őszi búza termesztése során a csíraszám és a vetésidő szorosan összefüggő agrotechnikai tényezők, amelyeket mindig együtt kell értékelni, valamint a fajta- és az évjárathatást is figyelembe kell venni.

Kulcsszavak: őszi búza, terméselemek, vetésidő, vetéssűrűség