A kukorica talaj- és növényvizsgálatra alapozott trágyázási szaktanácsadásának fejlesztéséhez 8 éves kísérleti periódusban vizsgáltuk a N-trágyázás (0, 80, 160, 240 kg/ha N) hatását a kukorica szemtermésére, a levél tápelem-koncentrációjára, valamint a tápelemek közötti kölcsönhatásokra. A műtrágyázási tartamkísérletet 1989-ben állítottuk be mélyben karbonátos csernozjom réti talajon, 4–4 N-, P- és K-ellátottsági szinten, teljes kezelés-kombinációban, 64 kezeléssel, kétszeresen osztott parcellás elrendezésben. Jelen dolgozatban a 2001–2008 között (a tartamkísérletek 12–19. éveiben) végzett kísérletek N-trágyázási eredményei szerepelnek, melyek alapján az alábbi főbb következtetések tehetők:

1. A 2,8–3,2% humusztartalmú csernozjom réti talajon N-trágyázás nélkül 8 év átlagában a talaj 0–60 cm-es rétegének vetés előtti NO3-N-tartalma 48 kg/ha, a szemtermés 6,24 t/ha volt. A vizsgált 8 évből csak 3 évben fordult elő, hogy a 80 kg/ha-nál nagyobb adagú N-trágyázás további szignifikáns terméstöbbletet eredményezett. A szemtermés jelentősebben a talaj 0–60 cm-es rétegének vetés előtti 80–100 kg/ha NO3-N szintjéig növekedett. A 240 kg/ha N-adag a termésmaximumhoz képest csökkentette a szemtermést.

2. A N-trágyázás szintjétől függően a talaj 0–60 cm-es rétegének vetés előtti NO3-N-tartalma 30–205 kg/ha között változott a kísérleti ciklus alatt. A kukorica levél N-koncentrációja a címerhányás kezdetén szoros összefüggést (r=0,76) mutatott a talaj NO3-N szintjével.

3. A kukorica levél címerhányás kezdetén mért N-koncentrációja és a szemtermés közötti összefüggés alapján a kielégítő N-ellátottsági határérték a maximális szemtermés 95%-os szintjén 2002–2008 közötti kísérleti években 2,0–3,2%, míg 2001-ben 3,5–4,8%. Nyolc kísérleti év nagy adatbázisának elemzése azt igazolta, hogy 10–14 t/ha-os szemtermés eléréséhez a kielégítő N-koncentráció határérték a címerhányás kezdetén 2,0–4,0% közötti értékben határozható meg.

4. A 120–360 mg/kg AL-P2O5-ellátottságú talajon a N-trágyázás a levél P-koncentrációját 2 évben növelte és 2 évben csökkentette. Ezekben az években a levél N- és P-koncentrációja között a kölcsönhatás kimutatható volt. A levél P-tartalma a címerhányás kezdetén 0,22–0,35% között változott a N-trágyázás szintjétől és az évjárattól függően.

5. A 200–465 mg/kg AL-K2O-ellátottságú talajon a N-trágyázás a levél K-koncentrációját érdemben nem befolyásolta. A Ca-tartalom 0,27–0,54% között változott a kísérleti periódusban, és két évben tapasztaltunk pozitív korrelációt a levél N- és Ca-koncentrációja között. A levél Mg-tartalma 0,18–0,38% tartományban mozgott, és a két legnagyobb terméshozamú évben érvényesült a N-trágyázás Mg-koncentráció növelő hatása.

6. A levél Mn-koncentrációja minden évben pozitív kölcsönhatást mutatott a növekvő N-tápláltsággal. A N-trágyázás csak a rendkívül száraz évben csökkentette a levél Zn-koncentrációját. Egyes években pozitív kölcsönhatás volt a levél N- és Zn-koncentrációja között. A jobb N-ellátottság a levél Cu-tartalmát 3 évben, a Fe-tartalmát 2 évben növelte megbízhatóan.

Kulcsszavak: kukorica, N-trágyázás, szemtermés, tápelem-koncentráció, tápelem-kölcsönhatás