Magyarország kedvező természeti adottságából adódóan nagy mennyiségű biomasszát tud előállítani, amelynek energetikai célú felhasználásában potenciális lehetőségek vannak. Az energianád szaporítására egyaránt megfelel a palánta és a rizóma, de a felsőpetényi termőhelyen az utóbbi használata bizonyult megfelelőbbnek. Az energianád telepítése elsősorban olyan területekre pozícionálható, ahol nem jelent konkurenciát az élelmiszernövényeknek. Az eredményes termesztés feltétele az átgondolt talajművelés, megfelelő szaporítóanyag kiválasztása, a jól időzített telepítés, és a 90% (9000 tő/ha) fölötti beállottság elérése a 2–3. tenyészévre.

Vizsgálataink során a Miscanthus eredményes termesztésének feltételeit kívántuk meghatározni. Ezért elvégeztük az eltérő talajművelés módok összehasonlító vizsgálatát, megállapítottuk a telepítés optimális mélységét és időpontját, valamint az állomány tőszámának alakulását (beállottságot) a tenyészidőszak folyamán. Mindemellett sor került a rizóma biológiai aktivitásának vizsgálatára, amelyből megállapítható az aktív és nyugalmi időszakok váltakozása és hossza, és így a telepítés, a tápanyagellátás és a rekultiváció optimális ideje.

Kulcsszavak: kínai nád, bioenergia, biomassza energia