A globális felmelegedés okozta klímaváltozás miatt néhány melegigényes szántóföldi növénynél a jövőben változhat az optimális vetésidő. A kukorica termésmennyiségének alakulásában az optimális vetésidő megválasztása – különösen száraz években – döntő jelentőségű a rohamosan megváltozó körülményekhez való alkalmazkodásban. A fosszilis energiahordozók mennyiségének csökkenésével egyre inkább előtérbe kerül a kukorica bioetanolként való hasznosítása. Emiatt indokolt a kukorica beltartalmi paramétereinek vizsgálata, amelynek alakulását a vetésidő is befolyásolja.

Kísérletünkben arra kerestük a választ, hogy az évről-évre megjelenő újabb korszerű kukoricahibridek termésére és beltartalmi paramétereire milyen hatással van a vetésidő. A kísérleteket a Debreceni Egyetem MÉK Növénytudományi Intézetének Bemutatókertjében 2012–2013 években állítottuk be, jelen cikkünkben pedig három hibrid specifikus vetésidő reakcióját vizsgáltuk (DKC 4590, DA Sonka, Szegedi 386).

A két hasonlóan szélsőséges évjárat körülményeinek hatására a vetésidők jelentős eltéréseket okoztak a vizsgált hibridek termésmennyiségében és minőségében egyaránt. A 2012. tenyészévet klimatikus szempontból extrémitások jellemezték, amely év időjárása rendkívül ellentmondásosnak tekinthető a kukoricatermesztés szempontjából. A téli és tavaszi hónapok aszályos körülményei negatívan hatottak a csírázásra és kezdeti fejlődésre egyaránt. Az intenzív növekedés és a generatív folyamatok szempontjából a kedvező május-júliusi időjárás ideális körülményeket teremtett, az augusztus-szeptemberi csapadékhiány viszont a szemtelítődési folyamatokra volt káros hatású.

A 2012. év kísérleti eredményei alapján megállapítható, hogy aszályos évjáratban a rövidebb tenyészidejű DKC 4590 hibrid késői vetésidőben is nagyobb biztonsággal vethető, azonban a hosszabb tenyészidejű DA Sonka és Szegedi 386 hibrideknél a késői vetésidő alkalmazása akár 2–3 t/ha nagyságú terméskiesést is okozhat. A kapott eredmények igazolják, hogy a bemutatott vizsgált hibridek közül a DKC 4590 a legnagyobb termőképességű és keményítő-tartalmú hibrid, míg olaj- és fehérjetartalmat tekintve a Szegedi 386 hibrid emelhető ki.

A 2013. évben mindhárom hibrid termése a második vetésidőt követő jelentős lehűlési periódus miatt szignifikánsan csökkent az első vetésidő terméseredményeihez viszonyítva. A kora tavaszi belvíz miatt jóval kitolódtak a vetésidők, ami a terméseredményekben megmutatkozott, azonban a vetésidők közötti tendenciák az előző évhez hasonlóak voltak.

A beltartalmi vizsgálatok eredményei szintén igazolják, hogy a nagyobb termőképesség mellé nagyobb keményítőtartalom is párosult. A vetésidők átlagában ugyanis a legnagyobb terméseredményt elérő DA Sonka hibrid (10,1 t/ha) a legnagyobb keményítőértékkel (73,69%) rendelkezett. A Szegedi 386 volt a legmagasabb olajtartalmú hibrid, míg a DKC 4590 a fehérjetartalom szempontjából kimagasló.

Kulcsszavak: kukorica, vetésidő, szemnedvesség-tartalom, beltartalmi paraméterek