Hatéves kísérletben vizsgáltam Karcagon, hogyan alakul a különböző évjáratokban 23 eltérő genotípusú őszi búza fajta sütőipari minősége (nedves sikértartalom, vízfelvevő képesség és sütőipari értékszám), a Nagykunság kedvezőtlen agroökológiai feltételei között. A kísérletben szereplő fajtákat érésidejük, szálkázottságuk és nemesítési helyük alapján csoportosítottam (Szeged, Martonvásár, Karcag).

Megállapítottam, hogy extrém csapadékos tenyészévben, illetve amikor közvetlenül aratás előtt nagyobb mennyiségű csapadék érte az állományt, a nedves sikértartalom jelentősen lecsökkent. A legjobb eredményt a középkései éréscsoportba tartozó fajták érték el. A szálkás búzák minden tenyészidőszakban megelőzték a tar típusú egyedeket. Nedves sikértartalom tekintetében hat évből négyben a karcagi fajták produkálták a legjobb eredményt, míg kettőben a martonvásári fajták teljesítettek jobban. A nedves sikértartalomra az őszi-téli csapadékmennyiség csökkentő hatással bír, míg a késő tavaszi-kora nyári középhőmérséklet kis mértékben ugyan, de növeli azt.

Közvetlenül a betakarítás előtt hullott csapadék nem volt akkora mértékben minőségrontó hatású a búzák sütőipari értékszámára, mint amikor az egész tenyészidőszak volt szélsőségesen csapadékos. A legjobb minőségi eredményeket a korai és a középkései érés csoportba tartozó fajták produkálták. A szálkás búzák minden tenyészidőszakban jobb eredményt értek el a tar típusú egyedekkel szemben; minél szélsőségesebb volt egy tenyészév, annál nagyobb volt a különbség a szálkás genotípusok javára. A nemesítés helyétől függő csoportosítást nézve megállapítható, hogy a sütőipari értékszám tekintetében nem lehet kategorikusan levonni, hogy mely helyen nemesített fajták szerepeltek jobban, mert egyrészt elég kicsi volt közöttük az értékszámbeli különbség, másrészt pedig felváltva értek el jobb eredményt. A vízfelvevő-képességet a meteorológiai paraméterek közül a késő tavaszi-kora nyári csapadék (negatív irányban), a hőmérséklet (pozitív irányban) határozzák meg. A sütőipari értékszámra a teljes tenyészidőszakbeli, valamint az őszi-téli és a késő tavaszi-kora nyári csapadékmennyiség negatív hat, míg a kora tavaszi és a késő tavaszi-kora nyári középhőmérséklet pozitív hatással van.

Kulcsszavak: őszi búza, évjárat, nedves sikértartalom, sütőipari érték (ellágyulás), Nagykunság