Összehasonlító tenyészedény kísérletünkben, pallagi humuszos homoktalajon vizsgáltuk, hogy a tápanyag-utánpótlás módja (eltérő termesztésmód) hogyan befolyásolja a fejes saláta (Lactuca sativa L. var. capitata) egyes beltartalmi mutatóit, így az antioxidáns kapacitását, a nitrát-ion-, P-, K-, Ca-, Mg-, Mn-, Zn- és Cu-tartalmát.

A kísérlet során 45 edényben termesztettünk fejes salátát, edényenként hármat. A tápanyag-utánpótlást 15 edényben műtrágyával (NPK, integrált), 15-ben érett szerves marhatrágyával oldottuk meg (bio), és 15 edény képezte a kontrollt.

A kísérlet felszámolását a saláta piacos állapotában végeztük el. A tenyészidőszak ezen szakaszában 5 alkalommal vettünk mintát.

Meghatároztuk a növényminták antioxidáns-kapacitását (Frap), tápelem- és nitrát-iontartalmát. Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy – a kísérlet körülményei között – a tápanyag-utánpótlás módja befolyásolja a fejes saláta egyes beltartalmi mutatóit.

A szerves trágyázott kezelés növényeinek Frap-értékei a tenyészidőszak utolsó szakaszában magasabbak voltak, mint a műtrágyázottaké. A növények antioxidáns-kapacitása a tenyészidőszak utolsó szakaszában még változhat, hisz ez az érték nagymértékben függ az érettségi állapottól. Fontos tehát az optimális szedési időt megállapítani. A betakarításkor a túlérést el kell kerülni.

Kísérletünkben a tenyészidőszak utolsó szakaszában az integrált termesztésmódban fejlődő saláták nitrát-ion-tartalma magasabb volt, mint a biotermesztésűeké, de nem haladta meg a megengedett határértéket.

Eredményeink szerint a szerves-trágyázott saláták a makroelemek közül több foszfort, káliumot és magnéziumot tartalmaztak, mint a műtrágyázott és a kontroll növények.

Kísérletünkben a mért makroelemek közül csak a kalcium mennyisége volt kisebb a biokezelésben, mint az integrált, műtrágyázott kezelés növényeinél, de a Ca–Mg mennyiségi aránya itt is – a felszívódás és beépülés szempontjából – igen kedvezőnek mutatkozott.

A mikroelemek közül a kezelések között a növények mangántartalmában találtunk szignifikáns különbséget. A műtrágyázott növények mangántartalma magasabb volt, mint a szerves-trágyázottaké, ami a műtrágyák talajsavanyító hatásával is összefüggésben lehet.

Kulcsszavak: biotermesztés, tápelem-tartalom, antioxidáns, fejes saláta