Tíz kezeléses négy ismétléses szabadföldi tartamkísérletet állítottunk be 2011-ben kovárványos barna erdőtalajon 0,4 hektáron energetikai célra termesztett fűzzel (röviden „energiafűzzel”; Salix triandra x Salix viminalis, cv. Inger). Az ammónium-nitrát (AN) és a karbamid (K) fejtrágyák, a szelektíven gyűjtött szerves hulladékokból készült települési biokomposzt (TBK), a települési szennyvíziszap-komposzt (TSZK), a fűzhamu (FH), valamint a riolittufa (RT) – önmagában vagy kombinációkban történő kijuttatásának – hatását vizsgáltuk a fűz ásványi táplálkozására (táp- és toxikuselem-felvételére), a tápanyagok lemosódására, a talajlégzésre, illetve a fűz fotoszintézisére és hozamára. A tartamkísérlet a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ Nyíregyházi Kutatóintézet földterületén helyezkedik el. Megállapítottuk, hogy a talaj nitrátnitrogén-készlete a kiindulási állapothoz képest két év alatt jelentősen lecsökkent, melyet a talajba kijuttatott, nitrogénben gazdag adalékanyagok (TBK, TSZK), vagy a többszöri AN-fejtrágyázás sem tudtak ellensúlyozni. A talajvízbe történő nitrát-lemosódás elsősorban a TSZK-tal és az AN-tal kezelt kultúrákban jelentkezett. A FH-t és a TSZK+FH-t kivéve valamennyi kezelés megnövelte a fűzlevelek nitrogén-, illetve káliumfelvételét. A fűzlevelek fajlagos Zn-tartalma jelentősen lecsökkent az AN-tal fejtrágyázott kultúrában. A talajba kijuttatott adalékanyagokból vagy nitrogén műtrágyákból nem kerültek át számottevő mennyiségben a fűz leveleibe toxikus elemek (As, Ba, Cd, Pb). A talajlégzés intenzitása a legnagyobb a RT-val kezelt talajban volt, míg a legkisebb értéket a FH-val kezelt kultúrában mértük. A fűz leveleiben a fotoszintézis sebessége (A) a TBK+AN-tal kezelt kultúrában volt a legnagyobb.

Kulcsszavak: „energiafűz” (Salix sp.), tápanyag-utánpótlás, szabadföldi tartamkísérlet, barna erdőtalaj