A lóbab trágyázási szaktanácsadásának fejlesztéséhez kísérleti munkánk célja az volt, hogy jól elkülönülő talaj tápelem-ellátottsági szinteken, műtrágyázási tartamkísérletben vizsgáljuk a N-, P- és K-ellátottság hatását a lóbab terméshozamára, fehérjetartalmára és fehérjetermésére, és határozzunk meg N-, P-, és K-ellátottsági határértékeket csernozjom réti talajra. A műtrágyázási tartamkísérletet 1989-ben állítottuk be mélyben karbonátos csernozjom réti talajon, 4–4 N-, P- és K-ellátottsági szinten, teljes kezelés-kombinációban, 64 kezeléssel. Jelen dolgozatban az 1998–2002 között végzett kísérletek eredményei szerepelnek, melyek alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők:

1. A 2,8–3,2% humusztartalmú, jó N-szolgáltató képességű csernozjom réti talajon a tenyészidő vízellátottságától függően a lóbab magtermése 1,72–3,01 t/ha közé esett N-trágyázás nélkül. A magtermés minden kísérleti évben 0,23–0,45 t/ha-ral szignifikánsan növekedett a talaj 0–60 cm-es rétege vetés előtti 76–85 kg/ha NO3-Ntartalmáig, amit az évek többségében a 80 kg/ha N-trágyázás eredményezett. Magasabb N-ellátottsági szinten további megbízható terméshozam gyarapodást nem tapasztaltunk.

2. A lóbab magtermése a kísérleti évek alatt a talaj 195 mg/kg AL-P2O5 ellátottságáig növekedett. A talaj 229–490 mg/kg AL-K2O ellátottsági tartományában a lóbab terméshozama egyik évben sem mutatott szignifikáns változást.

3. Tápelem-kölcsönhatást a N- és a P-ellátottság között tapasztaltunk, amikor a túlzott N-ellátottság magasabb P-ellátottsági szinten terméscsökkenést váltott ki, vagy a P-trágyázás termésnövelő hatása nem érvényesült.

4. Az évjárat, a klimatikus hatások nagyobb mértékben befolyásolták a lóbab magtermésének fehérjetartalmát és fehérjetermését, mint a tápanyag-ellátottság. A kísérleti évek többségében a 80 kg/ha-os N-trágyázás hatására, amikor a talaj 0–60 cm-es rétege vetés előtti NO3-N-tartalma 48–79 kg/ha szinten volt, a lóbab nyersfehérje-tartalma közel 1%-kal növekedett. A nyersfehérje-termés minden évben megbízhatóan gyarapodott a talaj 0–60 cm-es rétege vetés előtti 76–85 kg/ha NO3-N szintjéig, amit az évek többségében a 80 kg/ha N-trágyázás eredményezett. Ennél magasabb N-ellátottsági szint már további statisztikailag igazolható nyersfehérje-tartalom és nyersfehérje-termés növekedést nem eredményezett.

5. A négy kísérleti évből csak két évben befolyásolta szignifikánsan a P-ellátottság a lóbab nyersfehérje-tartalmát. E hatások ellentétes tendenciát mutattak az évjárattól függően.

Kulcsszavak: N-, P- és K-ellátottság, lóbab, terméshozam, fehérjetartalom, tartamkísérlet