Az őszi árpa trágyázási szaktanácsadásának fejlesztéséhez kísérleti munkánk célja volt, hogy jól elkülönülő talaj tápelem-ellátottsági szinteken, műtrágyázási tartamkísérletben vizsgáljuk a N-, P- és K-ellátottság hatását az őszi árpa terméshozamára, fehérjetartalmára, aminosav összetételére, valamint ásványi elemtartalmára és határozzunk meg N-, P-, és K-ellátottsági határértékeket csernozjom réti talajra. A műtrágyázási tartamkísérletet 1989-ben állítottuk be mélyben karbonátos csernozjom réti talajon, 4–4 N-, P- és K-ellátottsági szinten, teljes kezelés-kombinációban, 64 kezeléssel, kétszeresen osztott parcellás elrendezéssel. Az őszi árpa kísérletekben a N-trágyázási kezeléseket parcellafelezéssel hétre növeltük. Jelen dolgozatban a 2006–2008 között végzett kísérletek terméshozam és fehérjetartalom eredményei szerepelnek, melyek alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők:

1. A 2,8–3,2% humusztartalmú, jó N-szolgáltató képességű csernozjom réti talajon átlagos vízellátottságú évben az őszi árpa termésmaximumát a 160 kg/ha osztott N-trágyázás eredményezte. Hiányos vízellátottságú évben, amikor a N-hasznosulás korlátozottabb, a 80 kg/ha adagú osztott N-trágyázás bizonyult a legeredményesebbnek. Száraz évet követően, amikor az elővetemény után jelentős mennyiségű (80–100 kg/ha) ásványi-N maradt a talajban vissza és a vízellátottság az átlagosnál kedvezőbb volt, a 80 kg/ha dózisú osztott N-trágyázás közel 6 t/ha-os termésmaximum elérését biztosította. Az évjárat N-trágyázás nélkül 1,7 t/ha, míg a termésmaximumok szintjén 2 t/ha terméskülönbséget okozott.

2. Három év átlagában a talaj 118–282 mg/kg AL-P2O5-ellátottsági tartományában az őszi árpa terméshozamában jelentős különbség nem volt kimutatható és P-trágyázás nélkül a termésmaximum 95%-át lehetett elérni. Csernozjom réti talajon 160–220 mg/kg AL-P2O5-ellátottsági tartományban várható egyes években mérsékelt P-hatás.

3. A talaj 199–377 mg/kg AL-K2O-ellátottsági intervallumában K-hatások nem voltak kimutathatók és K-trágyázás nélkül három év átlagában a termésmaximum 99%-át lehetett elérni. A csernozjom réti talajon a 200–235 mg/kg AL-K2O jó ellátottságnak tekinthető az őszi árpa számára.

4. A K×N kölcsönhatás azt igazolta, hogy 80, 160, 240 kg/ha N-trágyázási szinteken a talaj 300 mg/kg AL-K2O ellátottsága felett az esetek többségében szignifikáns szemtermés csökkenés tapasztalható. K-trágyázás nélkül a N-trágyázás termésnövelő hatása kifejezettebb volt.

5. A talaj 118–282 mg/kg AL-P2O5 és 199–377 mg/kg AL-K2O ellátottsági tartományában az őszi árpa szemtermésének nyersfehérje-tartalmában érdemi változást nem tapasztaltunk. Három év átlagában a nyersfehérje-tartalom 160 kg/ha N-adagig szignifikánsan növekedett.

Kulcsszavak: N-, P- és K-ellátottság, őszi árpa, terméshozam, nyersfehérje-tartalom