A biharnagybajomi biogáz üzemben keletkezett folyékony melléktermékkel, más néven fer mentlével végeztünk vizsgálatokat tápelem-hiányos tápoldaton nevelt (Ca, Mg, K, P) napraforgón, laboratóriumi körülmények között. Korábbi munkánk során azt tapasztaltuk, hogy a vizsgált melléktermékben a növények számára számos esszenciális táp elem található, ezért fontosnak tartottuk a fermentlé további vizsgálatát.

Jelen kutatás során mértük a napraforgó (Helianthus annuus L. cv. Alego) hajtásának és gyökerének száraztömegét, az első és a második levél relatív klorofilltartalmát (SPAD-érték), a fotoszintetikus pigmentek mennyiségét (klorofill-a, klorofill-b, karotinoidok), és a vizsgálat szempontjából lényeges elemek (Ca, Mg, K, P) mennyiségét. Az eredmények kiértékelése után azt a következtetést vontuk le, hogy a tápelem-hiányos körülmények között nevelt napraforgó hajtásának és gyökerének száraz tömegére kedvezően hatottak a fermentlével kiegészített kezelések. A napraforgó hajtásának száraztömege 0,7–1,4 g/növény (káliumhiányos növény, foszforhiány+fermentlé,), a gyökérszáraz tömege 0,005–0,21 g/növény (kalciumhiány, káliumhiány+fermentlé).

A relatív klorofill-tartalom (SPAD-érték) több esetben is magasabb volt fermentlé kezelés hatására, mint a kontroll érték. A legmagasabb értéket a káliumhiány+fermentlé kezelésnél mértük, az első levélben mért érték 43,22 SPAD-egység, míg a második levélben 41,39 SPAD-egység, A napraforgó első levelében mind a három mért fotoszintetikus pigment mennyisége nőtt fermentlé kezelés hatására – kivéve a foszforhiányt. A napraforgó hajtásában a Ca, K, Mg és P, a gyökerében Ca, Mg és P mennyisége emelkedett fermentlé kezelés hatására.

Eredményeink alapján javasoljuk a biogáz üzemi fermentlé tápanyag-utánpótlásra való alkalmazását olyan esszenciális makro-, vagy mezoelemekben hiányos talajoknál, ahol nélkülük a növények növekedése és fejlődése gátolt.

Kulcsszavak: fermentlé, napraforgó, növénytermesztés, tápanyaghiány, tápanyag-utánpótlás