A fás szárú energianövények termelése valós alternatívát jelenthet az elkövetkező években a kedvezőtlen adottságú termőhelyek hasznosításában. A Szent István Egyetem Növény termesztési és Biomassza-hasznosítási Bemutató Központjában Gödöllőn kedvezőtlen termőhelyi körülmények között rozsdabarna erdőtalajon 2007-ben állítottunk be kísérletet fás szárú energianövényekkel. A kísérletben öt fűzfajta (Tora, Tordis, Inger, Sven, Csala), valamint három növénytáplálási szint (kontroll, műtrágya, komposzt) hatását vizsgáltuk. Arra kerestünk választ, hogy kétéves vágásforduló során a tápanyagkezelések és fajtahatások hogyan érvényesülnek, és milyen hatással vannak a biomassza produktumra. 2009-ben a műtrágyázott parcellák biomassza produktumának átlaga (50,8 t/ha) 31,6%-kal haladta meg a kontroll értékét (38,6 t/ha), de a komposzttal kezelt parcella biomassza terméshozama (40,6 t/ha) is 5,2%-kal felülmúlta azt. 2011-ben a műtrágyázás (51,0 t/ha) 36,0%-kal, a komposzt (49,2 t/ha) 31,2%-kal mutatkozott jobbnak a kontrollnál (37,5 t/ha). A magyar Csala fajta 2009-ben a svéd fajták átlagához hasonló biomasszát, kétéves vágásfordulóban 43,2 t/ha átlagtermést adott, 2011-ben pedig a legjobbnak bizonyult 53,6 t/ha kétéves hozamával. 2009-ben a fajták átlagai között 22,9%-os, 2011-ben 49,7%-os biomassza hozamkülönbség mutatkozott. A Tordis és Sven fajták sem 2009-ben, sem 2011-ben nem érték el a 40,0 t/ha kétéves biomasszát, míg a Csala Inger, Tora fajták meghaladták azt. Az évjárathatások figyelembevétel további vizsgálatok szükségesek az adott termőhelynek leginkább megfelelő fajta kiválasztásához.

Kulcsszavak: energetikai faültetvény, biomassza, energiafűz, műtrágya, komposzt