Növénytermelés / 67. évfolyam / 4. szám (2018. december) / 5-26. oldal
1. A 2,8–3,2% humusztartalmú, jó N-szolgáltató képességű csernozjom réti talajon a szója terméshozama N-trágyázás nélkül a tenyészidő vízellátottságától függően 0,69–3,08 t/ha közé esett, átlagértéke 1,78 t/ha volt. N-trágyázás nélkül a termésmaximum 87%-át lehetett elérni a kísérleti évek átlagában. A 80 kg/ha N-adag a magtermést minden évben szignifikánsan növelte, és 11 év átlagában a terméstöbblet 0,27 t/ha volt. A N-túltáplálás az évek többségében terméscsökkenést váltott ki.
2. A szója P-reakciója gyenge, a talaj 118–150 mg/kg AL-P2O5 ellátottsági szintjéhez képest a jobb P-ellátottság csak ritkán eredményez csekély, nem gazdaságos mértékű terméshozam gyarapodást. A talaj magas P-ellátottsága egyes években termésdepressziót vált ki. A szója P-trágyázásának elsősorban a gyenge, igen gyenge P-ellátottságú talajokon van létjogosultsága.
3. A talaj 200–560 mg/kg AL-K2O ellátottsági tartományában a szója magtermése érdemben nem változott, esetenként a túlzott K-ellátáshoz terméscsökkenés társulhat. Csernozjom réti talajon 200–250 mg/kg AL-K2O ellátottsági szinten, illetve felette a szója K-trágyázása már nem javasolható.
4. A kölcsönhatás vizsgálatok szerint jó P-ellátottsági szinten a N-trágyázás termésnövelő hatása kifejezettebb. N-trágyázás mellett a talaj 320 mg/kg AL-K2O ellátottságtól a jobb K-ellátottság esetenként terméscsökkenést okozhat.
Letöltés (PDF, 94 KB)
Publication Ethics and Malpractice Statement of Növénytermelés: The journal follows the CODE OF CONDUCT AND BEST PRACTICE GUIDELINES FOR JOURNAL EDITORS announced by the Committee on Publication Ethics.
Nagy János
Debreceni Egyetem
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
4032 Debrecen, Böszörményi út 138.
4015 Debrecen, Pf. 36.
(06 52) 508-310