Növénytermelés / 67. évfolyam / 4. szám (2018. december) / 27-42. oldal
Kutatásunk célja volt meghatározni egy intenzív halnevelő telepről származó szennyvíz öntözéses hasznosításának környezeti kockázatát a talajvíz kémiai összetételére gyakorolt hatásán keresztül, különös tekintettel a nitrát szennyezésre. A liziméteres kísérletben a szennyvíz mellett kontrollként kiváló minőségű felszíni vizet (Körös Bika-zugi-holtág) használtunk fel az energiafűz öntözésére 2015 és 2017 között, majd a tél végén a liziméter edény talajoszlopán átszivárgó vízminták (csurgalékvíz) vizsgálati eredményeit az öntözetlen kezelésben mért értékekkel is összehasonlítottuk. Következtetésünk szerint, az öntözővíz minősége és mennyisége befolyásolta a liziméteres kísérletben keletkezett csurgalékvíz kémiai összetételét; elsősorban az összes oldott sótartalmát és a nitrát-N koncentrációját. A szennyvíz igazolhatóan növelte a csurgalékvíz nátrium- és nitrát-N koncentráció értékét a felszíni vízzel öntözött kezelésekben megjelent csurgalékvíz értékekhez képest, ugyanakkor nem haladta meg az öntözetlen kezelésben mért nitrát-N koncentrációt, amely mindkét kísérleti évben a legnagyobb volt (2016: 75,8 mg/l; 2017: 49,7 mg/l). A szennyvízzel öntözött kezelések csurgalékvizére nagy nátrium koncentráció (47–133 mg/l) jellemző, szemben a felszíni vízzel öntözött és az öntözetlen kontroll kezelés értékeivel (31–58 mg/l). A szennyvíz – rétegvíz eredete miatt – jelentős Na-tartalommal rendelkezik, amely az öntözés során növelte a talajban található nátriumsók mennyiségét.
Letöltés (PDF, 94 KB)
Publication Ethics and Malpractice Statement of Növénytermelés: The journal follows the CODE OF CONDUCT AND BEST PRACTICE GUIDELINES FOR JOURNAL EDITORS announced by the Committee on Publication Ethics.
Nagy János
Debreceni Egyetem
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
4032 Debrecen, Böszörményi út 138.
4015 Debrecen, Pf. 36.
(06 52) 508-310