Növénytermelés / 67. évfolyam / 4. szám (2018. december) / 27-42. oldal

KUN ÁGNES – BÍRÓNÉ ONCSIK MÁRIA – BOZÁN CSABA – BARTA KÁROLY

Szennyvízöntözés hatása a csurgalékvíz kémiai összetételére liziméteres energiafűz kísérletben

A jelenlegi, hazai mezőgazdasági gyakorlat számára elkerülhetetlen lesz a változó környezeti feltételekhez való alkalmazkodás. A szélsőséges időjárási helyzetek, a regionálisan előforduló vízhiányos időszakok gyakoriságának növekedésével az öntözéses gazdálkodás fejlesztése szükségszerűvé válik, az adaptáció fejlesztendő elemei közé tartozik: az öntözéses gazdálkodási formák kiszélesítése, a víz- és energiatakarékos öntözési módok és módszerek előtérbe helyezése és nem utolsó sorban a használt vizek (szennyvizek, hulladékvizek, elfolyóvizek stb.) öntözéses hasznosítása.

Kutatásunk célja volt meghatározni egy intenzív halnevelő telepről származó szennyvíz öntözéses hasznosításának környezeti kockázatát a talajvíz kémiai összetételére gyakorolt hatásán keresztül, különös tekintettel a nitrát szennyezésre. A liziméteres kísérletben a szennyvíz mellett kontrollként kiváló minőségű felszíni vizet (Körös Bika-zugi-holtág) használtunk fel az energiafűz öntözésére 2015 és 2017 között, majd a tél végén a liziméter edény talajoszlopán átszivárgó vízminták (csurgalékvíz) vizsgálati eredményeit az öntözetlen kezelésben mért értékekkel is összehasonlítottuk. Következtetésünk szerint, az öntözővíz minősége és mennyisége befolyásolta a liziméteres kísérletben keletkezett csurgalékvíz kémiai összetételét; elsősorban az összes oldott sótartalmát és a nitrát-N koncentrációját. A szennyvíz igazolhatóan növelte a csurgalékvíz nátrium- és nitrát-N koncentráció értékét a felszíni vízzel öntözött kezelésekben megjelent csurgalékvíz értékekhez képest, ugyanakkor nem haladta meg az öntözetlen kezelésben mért nitrát-N koncentrációt, amely mindkét kísérleti évben a legnagyobb volt (2016: 75,8 mg/l; 2017: 49,7 mg/l). A szennyvízzel öntözött kezelések csurgalékvizére nagy nátrium koncentráció (47–133 mg/l) jellemző, szemben a felszíni vízzel öntözött és az öntözetlen kontroll kezelés értékeivel (31–58 mg/l). A szennyvíz – rétegvíz eredete miatt – jelentős Na-tartalommal rendelkezik, amely az öntözés során növelte a talajban található nátriumsók mennyiségét.

Kulcsszavak: öntözővíz minőség, nitrát kilúgozódás, szikesedés

Szerzői útmutató

Letöltés (PDF, 94 KB)

Publication Ethics

Publication Ethics and Malpractice Statement of Növénytermelés: The journal follows the CODE OF CONDUCT AND BEST PRACTICE GUIDELINES FOR JOURNAL EDITORS announced by the Committee on Publication Ethics.

Impresszum

Főszerkesztő:

Nagy János

Cím

Debreceni Egyetem
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
4032 Debrecen, Böszörményi út 138.
4015 Debrecen, Pf. 36.

Telefon

(06 52) 508-310

Bővebben