A batáta meleg- és vízigényes trópusi és szubtrópusi növény, ennek ellenére termesztése hazánkban is egyre nagyobb területen kezd terjedni, amit az adaptív fajták és a hazai viszonyokra adaptált termesztéstechnológia tesz lehetővé. A korlátozott számú hazai vizsgálati eredmények között a friss gumó minőségére szinte egyáltalán nem találunk minőségvizsgálati adatokat. A 2018. évben szabatos, szántóföldi kísérletet állítottunk be a Debreceni Egyetem MÉK Bemutató Kertjében mészlepedékes csernozjom talajon. A kísérletben három fajta (Ásotthalmi 12, Norangel, Emmur) szerepelt eltérő művelési mód (sík és bakhátas) és sortávolság (1,0 m és 0,75 m) mellett. A friss, betakarításkori gumó kémiai összetételét alapvetően befolyásolta, hogy nálunk, a mérsékelt égövben rövidebb a vegetációs periódus hossza. A vizsgált fajták szárazanyag-tartalma 16–22%, keményítőtartalma 9–14%, cukortartalma 1,0–3,1%, a fehérjetartalma pedig 1,5–1,9% között változott. A fajták szárazanyag-, keményítő- és cukortartalma szignifikánsan különbözött, míg a fehérjetartalomban a különbségek nem voltak statisztikailag igazolhatóak. A művelési mód és sortávolság csak a cukortartalmat befolyásolta szignifikánsan, míg a szárazanyag-, keményítő és fehérjetartalom esetében nem volt matematikailag igazolható különbség.

Kulcsszavak: batáta, fajta, művelési mód, sortávolság, kémiai összetevők