A szója trágyázási szaktanácsadásának fejlesztéséhez kísérleti munkánk célja az volt, hogy jól elkülönülő talaj tápelem-ellátottsági szinteken, műtrágyázási tartamkísérletben vizsgáljuk a N-, P- és K-ellátottság hatását a szója fehérjetartalmára és aminosav-összetételére. A műtrágyázási tartamkísérletet 1989-ben állítottuk be mélyben karbonátos csernozjom réti talajon, 4–4 N-, P- és K-ellátottsági szinten, teljes kezelés-kombinációban, 64 kezeléssel. Jelen dolgozatban a szójával végzett 11 éves tartamkísérletekből öt év minőségvizsgálati eredményei szerepelnek, melyek az alábbiakban foglalhatók össze:

1. Az évek többségében a 80 kg N/ha adagnál nagyobb N-trágyázás további szignifikáns fehérjetartalom növekedést nem eredményezett. A 2,8–3,2% humusztartalmú, jó N-szolgáltató képességű csernozjom réti talajon, átlagosnál jobb vízellátottságú évben a N-trágyázás a szójamag fehérjetartalmát és aminosav-összetételét érdemben nem befolyásolta.

2. Csernozjom réti talajon a művelt réteg 120–360 mg/kg AL-P2O5 ellátottsági tartományában a P-ellátottság a szójamag fehérjetartalmában szignifikáns változást nem okozott.

3. Szignifikáns aminosav-tartalom növekedést a szárazanyag százalékában kifejezve alapvetően a túlzott N-trágyázás (160, 240 kg N/ha) váltott ki. A szójamag fehérje aminosav-összetételét (g/100 g fehérje) a N-ellátottság csak csekély mértékben befolyásolta, és konzekvens N-hatást, amely minden évben egy-egy aminosav arányának változásában érvényesült volna, nem tapasztaltunk. A N-ellátottság az esszenciális és nem esszenciális aminosavak arányát érdemben nem módosította.

4. A talaj 120–135 mg/kg AL-P2O5 ellátottságához viszonyítva a jobb P-ellátottság (150–360 mg/kg AL-P2O5) évjárattól függően módosíthatja a szójamag aminosav összetételét, de a hatások egy-egy aminosav vonatkozásában nem egyértelműek.

5. Az évek többségében a talaj 150–250 mg/kg AL-P2O5 ellátottsági tartományában a szójamag fehérje aminosav-összetételében bekövetkezett arány-változások nem konzekvensek, az évjárat is befolyásolja a P-hatásokat. A talaj 280–360 mg/kg AL-P2O5 ellátottságánál a P-hatás inkább negatív irányú változást okozott az aminosavak többségénél.

6. Az évjárat nagyobb mértékben befolyásolta a szójamag aminosav-összetételét, mint a N- és P-ellátottság. Az aminosav összetételben tapasztalt éves különbségek nem hozhatók konzekvensen összefüggésbe a vízellátottsággal, a fehérjetartalommal és a terméshozam szintjével.

Kulcsszavak: N- és P-ellátottság, szója, fehérjetartalom, aminosav-összetétel, tartamkísérlet