A búzatermesztés az emberi társadalmak írott történelmével azonos és mindig nagy jelentősége volt. Tápértéke meghaladja minden más gabonaféle beltartalmi értékét. Magyarország a világ búza termelésének 0,5–0,7%-át adja. A 1,1–1,2 millió hektáron a termésátlagtól függően, 4–6 millió tonna búzát termelünk.

A dolgozatunkban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mezőgazdaságát vizsgáltuk a gazdálkodók véleményein, tapasztalatain keresztül. Kutatást végeztünk a búza termesztésével foglalkozó szervezetek között. A vizsgálat alapsokasága a megye mezőgazdasági vállalkozói világa. Hozzáférést Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, hatvan, Nemzeti Agrár Kamara falugazdászán keresztül nyertünk. Őket kerestük meg elektronikus úton a NAK megyei igazgatóságának segítségével, nyílt típusú kérdőívvel, Excel program használatával. A kérdőívet elektronikus formában juttattuk el a falugazdászokhoz és elektronikus formában küldték vissza a válaszokat. A kapcsolatok kimutatására különböző módszerekkel összefüggés vizsgálatot végeztünk. Az adatok feldolgozása, tömörítése során egyszerű és súlyozott számtani átlagszámítást, megoszlási viszonyszám számítást végeztünk. A minőségi ismérvek közötti kapcsolat szorosságát kereszttábla elemzéssel, asszociációs illetve korrelációs együttható számítással vizsgáltuk. A kutatás kezdetének eszmei és gyakorlati időpontja 2018. december 12. Zárása 2019. szeptember 15.

A mintában elsősorban a nagyobb területen gazdálkodókra jellemző a negatív tevékenységi jövedelem. A mintasokaságban ezek jellemzően a Nyíregyházi járás gazdálkodói. A szemléltetett eredmény, hogy 2017-re vonatkozó adatok alapján a búzatermesztés nem homogén, a jövedelmezőség (szórás 63 720 Ft/ha) és a termelési költség (szórás 55 038 Ft/ha) alapján. Jelentős különbségek figyelhetők meg a járások, és a területnagyságok között.

A jövedelem, a bevételek és kiadások egymással, és a terület nagyságával, a terület minőségével, a gazdálkodás minőségével illetve külső természeti tényezőkkel vannak összefüggésben. Az átlagtermés az előző évekhez képest nőtt, a termelői átlagár viszont csökkent. Ez összefüggésbe hozható a világpiaci és az Európai Uniós folyamatokkal. Már 2016-ban is erőteljes volt a termelői átlagár visszaesése, a mintasokaság 2017-es adatában pedig még inkább megmutatkozik. Elsősorban a mintában szereplő nagy gazdálkodók értékei miatt az ágazati jövedelem, így a fajlagos jövedelem is veszteséget mutat. Ebből adódóan visszaesés figyelhető meg a támogatásokat is magába foglaló ágazati eredményben, amely a mintasokaságra vonatkozóan jól mutatja a támogatások szerepét.

Kulcsszavak: mezőgazdaság, elemzés, értékelés, búzatermesztés