Növénytermelés / 62. évfolyam / 3. szám (2013. szeptember) / 23-42. oldal
Izsáki Z; Némethné Kádi G
A csicsóka ( Helianthus tuberosus L.) trágyázása II. Tápelemfelvétel, tápelemigény
Szántóföldi műtrágyázási kísérletben két csicsóka fajtánál (Tápiói korai és Tápiói sima) vizsgáltuk a biomassza felhalmozás és a tápelemfelvétel dinamikáját és határoztuk meg a fajlagos tápelemfelvételt.
A műtrágyázási kísérletet 2002-ben állítottuk be mélyben karbonátos csernozjom réti talajon két fajtával, 13 műtrágyázási kezeléssel, osztott parcellás elrendezésben, négy ismétléssel. A kísérleti terület talajának fontosabb jellemzői: pH(KCl) 5,8, CaCO3-ot nem tartalmaz, fizikai talajfélesége agyagos vályog, humusztartalma 2,65%, AL-P2O5 121 mg/kg, AL-K2O 278 mg/kg. A tenyészidő alatt öt alkalommal vettünk mintát és mértük a leveles szár és a gumó friss és szárazanyagtömegét, vizsgáltuk a növényi részek N-, P-, K-, Na-, Ca-, Mg-, Fe-, Mn-, Zn- és Cu-tartalmát.
A rövid tenyészidejű Tápiói Korai és a hosszú tenyészidejű Tápiói sima csicsóka fajták leveles szárának és gumótermésének szárazanyag-felhalmozás dinamikája jelentősen különbözik. A gumótermés és a leveles szártermés maximális szárazanyagtömegének aránya a Tápiói korai fajtánál 1:1, míg a Tápiói sima fajtánál 1:4,5.
Legmagasabb a tápelem-koncentráció a leveles szárban a tenyészidő 85. napján, a leveles szár intenzív szárazanyag-felhalmozása előtt, amikor a gumóképződés még nem kezdődött el. Legnagyobb mértékű a leveles szár tápelem-tartalmának csökkenése a gumóképződés időszakában.
A tápelemfelvétel maximumát mindkét fajtánál augusztus második felében tapasztaltuk, amikor a Tápiói korai fajta összes szárazanyagtömegével (18,49 t/ha) 230 kg N-t, 50 kg P-t, 398 kg K-ot, 146 kg Ca-ot és 50 kg Mg-ot vett fel, még a Tápiói sima fajta összes szárazanyagtömegébe (23,34 t/ha) 364 kg N, 68 kg P, 673 kg K, 189 kg Ca és 100 kg Mg épült be.
A fajlagos tápelem-felvételben nagy különbség mutatkozik a két fajta között, mivel jelentős az eltérés a gumótermés és a leveles szártermés maximális szárazanyagtömegének arányában. A Tápiói korai fajta fajlagos tápelemfelvétele 10 t gumóterméshez a hozzátartozó leveles szárterméssel együtt: 48 kg N, 10 kg P (23 kg P2O5), 83 kg K (100 kg K2O), 30 kg Ca (42 kg CaO) és 10 kg Mg (17 kg MgO), míg a Tápiói sima fajta fajlagos tápelemfelvétele: 162 kg N, 30 kg P (69 kg P2O5), 300 kg K (361 kg K2O), 84 kg Ca (118 kg CaO) és 45 kg Mg (75 kg MgO).
Kulcsszavak: csicsóka, szárazanyag-felhalmozás, tápelem-koncentráció, tápelemfelvétel