Karbonátos Duna-Tisza közi homoktalajon vizsgáltuk a 0, 30, 90, 270 kg/ha mikroelem-terhelés hatását a sóskára. A mikroelemek sóit egy ízben a kísérlet indulásakor 1995. tavaszán szórtuk ki Cr2(SO4)3, K2Cr2O7, CuSO4, Pb(NO3)2, Na2SeO3, ZnSO4 formájában. A 6 elem × 4 terhelés = 24 kezelés × 3 ismétlés = 72 parcellát jelentett 7 × 5 = 35 m2 parcellákkal. Termőhely a homoktalajokra jellemzően rossz vízgazdálkodású, aszályérzékeny és az NPK főbb tápelemekkel gyengén ellátott. A szántott réteg 0,7–1,0% humuszt, 2–3% CaCO3-ot tartalmaz, a talajvíz 5–10 m mélyen található. Alaptrágyaként 100 kg/ha N, 100 kg/ha P2O5 és 100 kg/ha K2O hatóanyagot alkalmazunk évente az egész kísérletben. Főbb eredmények:

1. A sóska mintegy 3 hónapos tenyészideje alatt mindössze 152 mm csapadékot kapott. A zöld levéltermés szennyezetlen kontroll talajon mérsékelt maradt, 13–17 t/ha között ingadozott 11–12% légszárazanyag tartalommal.

2. Az 5 évvel ezelőtt adott Cr kevesebb, mint 1%-át, a Se mintegy 2%-át, a Zn 20%-át, Pb 38%-át, illetve a Cu 44%-át találtuk dúsulásként a szántott rétegben NH4-acetát+EDTA oldható formában. A Cr(VI) és a Se feltehetően, illetve döntően a mélyebb rétegekbe mosódhatott, míg a Zn, Pb és Cu más formákká alakulhatott a talajban.

3. Az 1 mg/kg feletti oldható Se, illetve 9 mg/kg feletti oldható Zn tartalmak esetén toxicitás lépett fel. A 2 mg/kg Se-tartalmú talajon a sóska termése 1/5-ére, a 19 mg/kg Zn-tartalmú talajon felére esett vissza.

4. A maximális levélbeni koncentráció mindössze 4–5 mg/kg Cr és Pb, 8 mg/kg Cu, 38 mg/kg Zn értéket ért el szennyezett talajon, mérsékelt akkumulációt jelezve. A Se viszont 446-szorosára dúsult a kontrollhoz képest, hiperakkumulációt mutatva. Az elemfelvétel maximumát 6–8 g/ha Cr és Pb, 13 g/ha Cu, 38 g/ha Zn és 211 g/ha Se jelezte. A szennyezett talajon termett sóska levél élelmezési célokra alkalmatlanná vált az Pb és Se kezelésekben elemdúsulásai miatt. A mérsékelt Cr és Cu akkumuláció viszont a termés biológiai értékét inkább növelheti.

5. A 10 t/ha friss sóskatermés fajlagos elemtartalma 22 kg N, 18 kg P2O5, 53 kg K2O, 25 kg CaO, 20 kg MgO és 3 kg S mennyiséget tett ki a kontroll talajon. A kicsi terméssel száraz évben emelkedett elemtartalmakat kaptunk, melyeket nem javaslunk a növény elemigényének számításakor a szaktanácsadásban figyelembe venni.

Kulcsszavak: sóska, mikroelem-terhelés, karbonátos homoktalaj, toxicitás, szabadföldi kísérlet